Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Tanka János: Szánthó Gábor abai református segédlelkész feljegyzései az 1848 – 49-es évekről

Ezen Vértesaljai egyházmegyéből, sőt tudtomra egész egyház­kerületünkből is senki sem került fogságba, de igenis, midőn enge­met oly nagy számú katonasággal bekísértek, azonidőben a csák­berényi ref. lelkészt, a vértesbogiári plébánost elfogatva, rögtön agyonlövették, a dunaalmási ref. lelkész volt Györffy Ferencet és még életben levő kocsi ref. lelkészt László Józsefet befogatva, min­denkire 50 botot verettek. Midőn haza szabadultam, okt. hónapban az abaiak folyamodtak, hogy ott legyek ismét segédlelkész, de a püspök, Polgár M. úr azt válaszolta, majd rendes lelkésznek Abára hívatnak, most Kecske­métre rendel engemet. Azután ceglédi segédlelkész voltam, amikor a kápolnásnyékiek lelkészükké választottak. Onnét a kedvem elleni házasítási boldogítás elől ide Bodmérra menekültem, hogy majd más egyházba juthatok onnen, de azután a káplánok helybenmaradhatása miatt itt kellett maradnom." írtam Kápolinásriyéken, máj. 24-én, 1859. Szánttié Gábor református lelkész. Szánthó Gábor visszaemlékezéseit fia, Szánthó Géza Székes­fehérváron élő ny. jegyző juttatta el hozzám. A feljegyzést a következőkkel egészíthetem ki. •— Görgey azért rendelt kettőnél több honvédet Kalózra, mert összeköttetésben állt a Kalózon élő Izsányi Endre jegyzővel, aki kiszolgált tiszt volt. Ö Zichy Ödönnek minden lépését számon tartotta; erről állítólag jelen­téseket is küldött Görgeynek. Ezért sikerült olyan simán Zichy el­fogatása. (Izsányi nevelt fia tíz évvel ezelőtt még Kalózon élt.) Izsányi Endre, Roth 7000 főnyi hadtestét 1848. október ötödikének éjszakáján huszonnegyed magával a kálozi Malom-csatorna mentén remek hadi fortélyok által megállította. Ez az éjszaka elég volt arra, hogy Ozoránál Berezel Mór és Csapó Vilmos nemzetőrei gyülekez­hessenek a Roth hadtest elfogására. Aki pedig Zichy Ödön kálozi kastélyából a fegyvereket kilopta egy honvéd hadnagy számára — és a fegyvereket Abára vitte, Beliczky János, a gróf komornyikja volt. (Több kálozi paraszttal beszéltem az 1950-es évek elején, akinek nagyapja részt vett e-merész vállalkozásban. A káloziak elmondot­ták, hogy Zichy Ödön 1848. szeptember 30-án történt felakasztása előtti napokban az abai faluháza mögött volt kikötve éjszakára. (A nagylángi sarok, ma Csapó Gyula háza. „Csorgott rá az eső, de senki sem sajnálta." —• mondta az akkori bíró unokája.) — Szánthó Gábort az újépületbeli felakasztástól az mentette meg, hogy Szánthó időt adott Fiáth Ferencnek, tudva, hogy a Fiáthok abai gyökerűek. Szánthó megmentette Fiáth György nagy­bátyját, azért írta ő a levelet az "Újépületbe az auditornak. Aba egyik utcáját ma is Fiáth György utcának hívják. (A Fiáth-ősök az abai rk. templom tövében nyugosznak.) A grófi család Zichy Ödön maradványait hazavitette Lórévről Kalózra. Ma is ott nyugszik a rk. templom szentélye előtti márvány alatt. A feliratában az is szerepel, hogy „ártatlanul haltam meg a hazáért".

Next

/
Thumbnails
Contents