Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Farkas Gábor: Politikai mozgalmak Székesfehérváron a két világháború közötti időben

jele Károlyi József eltávolítása volt a főispáni tisztségből.

20 Ennek: ára azonban a város mandátumának odaígérése volt. 1920 végén, 1921-ben világos volt, hogy Prohászka a nemzetgyűlési teendőit nem szívesen, csak kényszeredetten végzi. Felszólalásaiban, beszédeiben ez nem tükröződik, hiszen minden fon tos abb kérdés tárgyalása előtt kikérik véleményét, ő maga számos törvényjavaslat tárgyalását támogatja, tehát elvben azokkal egyetért, de morálisan ítéli el az ottani embereket, gúnyolja kicsinyességüket, erőszakosan hatalomra törő karrierizmusukat. Már az első ülésszak után ezt írja: ,,az a gyűlés a kis koponyák, s a nagy akarnokok gyülekezete . . . egyre kiállhatatlanabb nekem a nemzetgyűlésben való tartózkodásom. . . Másutt így ír: — a nemzetgyűlés az önteltség s a neveletlenség kirakata ... a szereplők álcák, lárvák, sanchopanzák, rosinantén lovagló vitézek, az ember itt szívből megutálhatja a világot ... — ez egy mulatságos kabaré, ahol a nemzet nagy tragikomédiái játszódnak le."

21 Prohászka a későbbiekben nem is vett részt a gyűléseken, így a hatalom urai bátran ajánlhatták fel Székesfehérvár város mandátumát a főispáni tisztség helyett. Az 1922. évi nemzetgyűlési választás során Károlyi József valóban fellépett, de pártonkívüli programot hirdetett meg. Megválasztása hatósági közbelépésre történt meg. A kisgazdaszervezetek ellenzéki jelöltje ismét Paulovits Béla volt, a szociáldemokraták pedig Süttő Józseffel próbálkoztak. Amíg a hatóságoknak ismét sikerült a kisgazdák körében kormánypárti hangulatot ébreszteni és ezzel együtt nagy részüket Károly Józsefhez vonni, addig a szociáldemokraták 1918 előtti osztályharcos hangulatot teremtettek és az ipari munkásokon kívül, a mezőgazdasági proletariátust és a kisgazdáknak azt a csoportját nyerték meg, amely nem csatlakozott Károlyihoz. Az 1922-es választáson egy negyedik politikai erő is fellépett; Bartha Albert, aki köztudomásúan októbrista eszméket képviselt, és aki a radikális kispolgárságot és az értelmiség kisebb százalékát nyerte meg. A választás első fordulójában a küzdelem nem dőlt el. Bár Bartha Albert és Paulovits Béla összesen kb. másfélezer szavazatukkal a küzdelembe nem szólhattak bele, de annál inkább a szociáldemokrata jelölt, akire a választók 44 %-a szavazott. Erre a nagy 'baloldali előretörési eredményre, amely még pótválasztást is igényelt, igazán nem számítottak a hatóságok. A beindult választási gépezet a második lépcsőben Károlyi József számára abszolút többséget szerzett. A Paulovits és Bartha szavazatai, azonkívül a szociáldemokrata jelölt szavazói közül 230-an szavaztak Károlyira, aki ezzel megszerezte Székesfehérvár város mandátumát, amelyet 1931-ben Veszített csak el. A szociáldemokraták ekkor aratták legnagyszerűbb politikai sikerüket, amelynek babérait ugyan nem aratták le, de a szavazás a székesfehérvári dolgozó rétegek tüntetésszámba veendő megnyilvánulása volt az ellenforradalmi rendszerrel szemben.

22 Mi volt ennek az ellenzékiségnek az oka 1922-ben? A néptömegek életnívójában lényeges javulás a háború befejezése óta nem történt. A mezőgazdasági proletariátusnak állandó munkája 1920 óta nincs. A mezőgazdasági termelést a magas adók, és termésbeszolgáltatás rendszere gátolják, az intenzív mezőgazdasági termelésnek nyoma