Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

megfojtotta magát Pozsgai Mihály. A fehérvári hóhér megtagadta, hogy hozzányúljon a holttesthez, ill. 15 aranyat követelt érte. A kolostor a helytartótanácsnál tett panaszt, mely azt a városhoz továbbította. 1784-ben a helytartótanács megtiltotta, hogy a fehérvári hóhér és felesége seborvosi teendőket is ellássanak.

132 A hóhérnak nem volt szabad az emberekkel érintkeznie. 1723ban a tanács kiűzte a hóhért a városból, mivel többszöri figyelmeztetés ellenére sem javult meg. 1727-ben egy lakatost töröltek a céhből, mivel a hóhérnak végzett munkát.

1£S A hóhér 1722—1733-ban 32 ft, 1779-ben 12 ft fizetést kapott. Lefejezésért, akasztásért 12 ft, tortúra egyes fokozataiért 6 ft, égetésért 6, korbácsolásért, verésért 6 ft járt neki. A hóhérsegéd 1733-ban 15 ft, 1779-ben 7 ft fizetést kapott.

134 Városi hóhérok voltak: Buda város hóhéra Schauh Mátyás Weingäst Bernát Hamburger Sándor (budai) 1703 1724—1728 1728 1729 Ansbacher János György 1740—1754 Zach Lipót 1755—1760 Zach János 1760—1761 Zach Mátyás 1761—1779 Zach Jakab 1780—1785 A börtönőrök rendszerint a városi szolgák vagy katonák közül kerültek ki. * * * A székesfehérvári városi kormányzat történetének áttekintése azt az ismert tényt támasztja alá, hogy városaink vezetését néhány patrícius család tartotta kezében. Ilyen család volt Fehérvárott a Parraghy, mely 1691—1785 között, tehát 94 éven át, adott belső tanácsosokat és bírókat a városnak, továbbá az Yblacker (1712—1785), a Perzel (1712—1785), Vicenti (1712—1778), Khorherr (1727—1785), Payerl (1689—1745), Schinigin (1703—1757) és a Hiemer (1692— 1745) család. 15—30 évig játszott vezető szerepet a Leittenecker, Nagy, Krismanics, Heck, Kiss, Fakanovics, Borsz, Schlosser, Panitz, Kreskay család. Szembetűnő, hogy 1754-ig csak kivételesen fordul elő, hogy ugyanaz a bíró hosszabb ideig ült volna székében (ilyen kivétel volt 1714—24 között Hiemer Mihály, 1731—39 között Schlosser Ádám). Általában kétévenként változott a bíró, de nagyon gyakran néhány évi szünet után ugyanaz a személy került vissza a bírói székbe. Így Hiemer Mihály négyszer, Schinigin Mihály háromszor, Schinigin József háromszor, Vicenti Ferenc kétszer, Khorherr Ferenc kétszer volt bíró. 1754 után lesz rendszer abból, hogy ugyanaz a személy hét-nyolc évig viselje a bírói hivatalt. Vajon nem jelenti-e ez azt, hogy egyes csoportok versengtek egymással és hol az egyik, hol a másik csoport járt sikerrel?