Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

Céhbiztosok Az 1740-es évektől kezdve a tanács egyre több céh élére állított tanácsi céhbiztosokat. Feladatuk a céhgyűléseken való részvétel, a céhbe való felvétel megkönnyítése, a visszaélések megakadályozása volt. A biztosok a belső tanács tagjai közül kerültek ki, fizetést nem kaptak. 1771-től kezdve minden céh élére tanácsi biztos került.

58 Céhbiztosok a következők voltak: Poss Ignác, lakatos céh 1746 Kreskay János, csizmadia céh 1755 Panitz Pál, lakatos, sarkantyús, órás, puskaműves céh 1757 Parraghy Ignác, tobak céh 1771 Vicenti Sebestyén, csizmadia céh 1771 Stipsics Antal, posztógyártó céh 1771 lakatos céh 1772 Vass Lőrinc, szabó céh 1773 Dobos István 1773 Parraghy Ignác, szűrszabó céh 1773 Dobos István., borbély céh 1773—1776 Vicenti Sebestyén, bognár céh 1775 Szállásmester A szállásmester (Quartiermeister) a katonai beszállásolás körüli teendőket végezte, feladata igen nehéz volt. A szállásmestert a tanács nem alkalmazta, hanem kirendelte, mint pl. 1694-ben az első szállásmestert, Szabó Jánost. 1746-ban, mikor Panitz Pál lemondott, Kollatsch Pált állították helyébe. 1750-ben a szállásmesternek 15 ft fizetéssel kisegítője is volt, mivel abban az évben a préposti tized szedése nagyon igénybe vette. 1754-ben Klotz József városi írnok kapta meg a szállásmesteri hivatalt is.

59 Ugyancsak írnok volt az 1757-ben kinevezett Müller Ferenc Xavér, ki több mint fél évig fizetés nélkül látta el hivatalát, mivel elődje özvegye még kapta elhunyt férje fizetését. 1760-ban a szállásmester-segéd 19 ft fizetést kapott.

60 Szállásmesterek a következők voltak: Szabó János 1694 Müller Ferenc Xavér, Panitz Pál 1746 írnok 1757—1759 Kollatsch Pál 1746—1753 Waxmann Frigyes 1760—1762 Riegler Károly kisegítő 1750 Rinder Gáspár 1763 Klotz János, írnok 1754—1756 Tűzmester A legkülönösebb városi tisztséget kétségkívül a városi tűzmester (bombardarius) töltötte be. Feladata a városi ünnepek alkalmával rendezett tűzijáték előkészítése és a városi mozsarak kezelése, rendben tartása, illetve sütögetése volt. Ilyen alkalom volt pl. királyi gyermek születése, járványtól, sáskajárástól való megszabadulás. Nyáron, vihar közeledvén, szintén sütögetnie kellett a mozsarakat.