Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

falvak jobbágysága a termést betakaríthassa. Amit a török könnyen elérhetett, azt ő is felgyújtatta.

11 .Zichy. István közben már CsákaM..o>stromáÍ készítette elő. A siker érdeké'ben a budai katonai parancsnokot arra kérte, hogy JJrábriel gátért, aki a felszabadító háborúk során Tüzes Gábor néven vált . ismertté, „valami tűzzel való szerszámmal, s vágy hatvan muskaté- \ rossal" küldje el hozzá. „Egynihány bumbát hánynánk be Csókába — írta — így mégis hírt-nevet kaphatnánk Bécsben, úgyis az, füstnek inkább örülnek, mint a valónak."

12 Tüzes Gábor október 15-én Esztergomból megérkezett Csókakő alá Zichy táborába, ahol október 16-ikáról 17-ikére virradóra az ágyútelepeket felállíttatta és a magával hozott német tüzérekkel a várba három bombát vetett be, mire , a török helyőrség délután 3 órakor a fehér zászlót kitűzte,

13 A csóJca- \ kői vár, bár Székesfehérvár védelme szempontjából fontos stratégiai I szerepet játszott, tüzérségi támadásnak nem tudott ellenállni. Élelmiszer és vízhiány miatt hosszabb ostromot sem bírt ki. A vár felszabadulása után készült kamarai összeírás és becslés szerint a csókakői vár mindössze 30 öl hosszú és 12 öl széles platón helyezkedett el. A várhoz kb. két méter széles út vezetett fel, melyen kocsival lehetetlen volt közlekedni. Épületei kőből készültek. Negyedmértföldnyi körzetét sűrű erdőség övezte. A vár lábánál néhány gyümölcsös és szőlőskert terült el. Mivel vize nem volt, a török helyőrségnek a környező falvak jobbágyai robotban hordták a vizet.

14 -'2xfi> ZÁÍ , 1. kép: A csókakői vár helyszínrajza 1688-ból (a = a vár udvara; b = mecset)