Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

ban a mészárosok egyáltalán nem vághatnak többet állatot. A Budaikülvárosi mészárszék a külváros közepén volt, 1739-ben vele szemben fogadalmi kápolnát szándékozott a tanács építtetni.

117 1741-ben a Belvárosban három, a külvárosokban két hússzéket találunk. 1751-ben a tanács a Mittermayr Mihály melletti palotavárosi hússzéket Pap Szűcs Ferencnek engedte át. 1752-ben az öt városi hússzék megoszlása a következő volt: A Belvárosban: a) Komáromi Ferenc, Weyland Mihály b) Medweth György, Gerstenbrandt János c) Gerstenbrandt József, Wagner Mihály a Palotavárosban: Friedl János. a Budai-külvárosban: Schedel János. Az egyik Gerstenbrandt mészáros (Mátyás) 1767-ben kapott polgárjogot,

118 1757-ben még mindig öt hússzék van a városban. Saller András mészáros 1764-ben kapta meg az egyik széket, hogy ott a szükséglet kielégítésére vágjon. 1781-ben a belvárosi mészáros, — Sober István házában — Wagner János volt. 1783-ban Wagner már csak a Budai-külvárosi Nagy-utcában mérhetett húst. 1784-ben a tanács, a többi mészáros követelésére, ezt az engedélyt is visszavonta. Kényszeríteni akarták Wagnert, hogy a város más részén építsen mészárszéket.

119 A mészárosok a fehérvári városi társadalom megbecsült tagjai voltak. Egyik legnevesebb képviselőjük Hiemer Mihály, akit 1691. jún. 22-én tanácsossá választottak (neve ekkor még ,,Hiember"-ként szerepelt a jegyzőkönyvben. „Hiemer" formája 1692-ben jelenik meg.) A következő évben Hiemer Mihályt 62 szavazattal — Peyerl András 12 szavazatával és Parragh András 5 szavazatával szemben — bíróvá váltsztották. 1692. ápr. 21-én tette le az esküt a budai kamarai adminisztráció előtt. Hiemer Mihály 1714-ben — Schinigin Mihály halála után — ismét bíró lett.

120 A városi mészárosok társaságba tömörültek, amely minden évben farsangkor tartotta ülését. A fehérvári mészárosok bécsi kereskedőikkel is kapcsolatban állottak: 1738-ban Schwingheim, a város bécsi ügynökének évi fizetését egy odautazó mészáros vitte magával. 1746-ban a mészárosok két társaságra szakadtak: a) Hiemer Mátyás, Schedel János, Medweth János, Gerstenbrandt József, Komáromi Ferenc; b) Wagner Balázs, Friedl János, Wagner Mihály, Weyland János. A két társaság a két belvárosi, a két Budai-külvárosi és az egy palotavárosi mészárszéket saját tagjai között osztotta fel. 1752-ben azt olvassuk a jegyzőkönyvben, hogy Lininger József két mostohafiának 1100 ft-ja volt a mészáros társaságnál. A társaság a tőke kamatait neveltetésükre fordította.

121 A mészárosokon kívül a források hentesekről (Würstler) is beszélnek. A hentesek csak meghatározott napokon, házuknál vághattak állatokat, és a húst piac-vásár idején árulhatták. Ezen időn kívül csak füstölt húst és kolbászt hozhattak forgalomba. 1763-ban a tanács úgy határozott, hogy kocsmárosok és hentesek nem mérhetnek füstöletlen