Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

A serfőzés- és mérés a vizsgált korszakban, mivel leginkább bérbe volt adva, egyenletes bevételt jelentett. 1725-ből fennmaradt a serfőzőház számadása, mely az alábbi képet mutatja.

104 bevétel 2844 ft 14 d kiadás 1629 ft 34 d maradvány 1214 ft 80 d A készpénzkiadások részletezése: árpa 625 ft, 73 d, komló 345 ft 25 d, tűzifa 178 ft 48 d, maláta 28 ft 61 d, fizetések 311 ft, fenntartási költségek 104 ft 39 d, vegyes 35 ft 88 d; összesen 1629 forint 34 dénár. 1780—1784 között Fehérvárott az alábbi sörmennyiségeket mérték ki 106 vödör ft 1780 93 187 1781 150 300 1782 335 722 1784 240 480 Lényegesen kisebb mértékben folyt a városban a szeszjőzés. A szeszfőzőkazán a serfőzőházban állott, a serfőzés melléktermékeiből, a városi gabonából, szilvából főzték a szeszt. 1723-ban úgy határozott a tanács, hogy a serfőzőházban lévő szilvát szeszfőzésre kell használni. 1769-ben ,,pálinkaégetőház"-ról beszél a forrás. 1772-ben a helytartótanács megtiltotta, hogy gabonából pálinkát főzzenek. 1778-ban, a serfőzőház átadásakor, külön említik a szeszfőző kazánt.

106 Pálinkafőzcüst nemcsak a város, hanem a polgárok birtokában is lehetett. Az 1770-es évektől kezdve a városi háziadó kivetésekor az üstöket („kazányok") is figyelembe vették, évente 4—5 forint erejéig.

10

" 1774-ben 20, 1783-ban 36 forint adót vett be a ráros üstök után.

108 1781-ből van adatunk arra vonatkozólag, hogy Ergovics Rózsa kereskedő és polgár, pálinkafőzőüstjét bérbeadta. A tanács 1782. évi határozata szerint azok a polgárok, akik üstjeik után már adóztak, a vásárban nem fizettek taxát.

109 A városba behozott idegen pálinka után taxát (accisa, Aufschlag) kellett fizetni. 1747-ben kérte Fiescher Magda serfőző, hogy a tanács elkobzás terhe mellett tiltsa meg idegen szesz behozatalát. 1764-ben akónként 1 ft, 1765-ben polgártól 50 d. lakostól 1 ft taxát szedett a tanács. Az eltitkolás elkobzást vont maga után; harmadrész a feljelentőé volt, 1777-ben olvashatjuk a jegyzőkönyvben, hogy mivel sok a visszaélés a pálinka (,,szilavicza")-taxa szedésével kapcsolatban, polgár és lakos egyaránt akónként 1 forintot fizessen.

110 Egyéb, ismeirt szeszfajták voltak a városban az acquavit és a rosoli. "1744-ben engedélyezte a tanács Übel Dániel péknek acquavit