Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

tember 27-i ülésén tárgyalta a bérlet kérdését.

85 A szerződés szerint Engel évi 750 ft-ért. négy évre bérbevette a főzőházat, megkapva hozzá a söröskocsit, edényeket és főzőüstöt. Az ezekben keletkezett károk egyharmadát neki kellett viselnie. A sörmérést megengedték neki, kivéve azt az időt, mikor a város maga is sört mért. A főzőház melletti telken csekély díj ellenében állatokat tarthatott, szénát kaszálhatott.

86 A főzéshez az árpát a város adta, mérőnként 37 és fél d-ért. A padlón maradt magot mérőnként 7 garasért adta el.

87 Engel serfőzőmester a város megbecsült lakója lett. 1732-ben polgárjogot kapott.

88 Ugyanez évben járt le a négyéves szerződés. A tanács november 7-én felszólította Engelt, hogy négy héten belül nyilatkozzék a szerződés megújításáról. Engel évi 1000 ft-ért újból bérbevette a főzőházat. A szerződést a tanács 1733. január 21-én hagyta jóvá.

89 1 7 3 3. végén már úgy határozott a belső és külső tanács, valamint a választott község, hogy új mestert kell keresni, „mivel Engellel nem lehet kijönni". 1734. márciusában jóvá is hagyta a tanács az új bérlővel kötött szerződést. Engel az ácsai uradalomban lett serfőző.

90 Az 1734-ben jelentkező új bérlő — évi 800 ft-ért — Fiescher Sebestyén volt. 1735-ben ebből 100 ft engedményt kapott, mivel a nagy bortermés miatt kevés sör fogyott, 1736-ban újabb két évre kötött Fiescher szerződést a várossal. 1740-ben 50 ft-ot elengedtek neki, mivel az előző évi járvány miatt a főzőház zárva volt. 1741-től a bérleti díj 700 ft volt. A sermérések részére a sört vödrönként 35 garasért adta el.

81 1744-től a város a főzőház bérletét, a jobb időkre való tekintettel, ismét 800 forintra emelte. A bérletet, Fiescher 1745-ben bekövetkezett halála után, felesége vette át, melyet 1752-ig élvezett. Az özvegy 1755-ben halt meg.

92 A városi serfőzőházban leghosszabb ideig, 1752—1780 között, a Hirlinger család működött. Hirlinger Konrád német birodalmi (welcheni) születésű serfőzőmester 1751-ben nyert polgárjogot. Először mesterként alkalmazták, 1752-től kezdve évi 700 forintért négy évre bérbevette a főzőházat. A tanács a bérleti díjból azért engedett le 100 forintot, „mivel a sör nem fogy".

90 1754-ben a bérleti díj 800 Ft, majd a következő évben, a nagy bormérés miatt, ismét 700 forint lett. Hirlinger kocsmát is tartott, ahol saját főzésű sörét árulta. 1758ban két fertálymestert azért vetett a tanács börtönbe, mert a serfőzőkocsmában egy reguláris katonát megvertek.

94 1758-ban Hirlinger Konrád újabb három évre megkapta a bérletet. 1762-ben két évre 100—100 forint engedményt kapott, mivel „mindenki bort iszik". A bor ugyanis csak 1 kr, a sör, a drága árpa miatt, 2 kr volt ebben az évben. 1766-ban, Konrád halála után özvegye, Hirlinger Teréz kapta meg, évi 600 forintért, három évre a bérletet.

95 1768-ban a tanács Keittner Sebestyént vette fel alkalmazottnak a serfőzőmalomba. 1769-től kezdve a tanács árverés útján adta bérbe a serfőzőházat. Az árverés időpontjáról értesítette a szomszédos megyéket és szabad királyi városokat. Ez évben, más jelentkező nem lévén, újból özvegy Hirlingerné kapta meg a bérletet. A szerződést a pozsonyi kamarához kellett jóváhagyás céljából felterjeszteni.

96