Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

rával és helytartótanáccsal folytatott levelezése bemutatja, hogy a Habsburg központosító törekvések milyen hatást gyakoroltak az ország életére, a modern, európai mintát követő központi kormányszervek kialakítása vagy meglévő országos főhatóságok átszervezése mit jelentett egy önkormányzat életében. Látható, hogy a székesfehérvári városi hatóság is közvetlen és meghatározott függőségbe került a központi kormányhatóságoktól, azok intézkedéseitől, még akkor is, ha az intézkedéseknek csak bizonyos hányadát teljesítette. Jegyzetek 1 Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története, I—II. Székesfehérvár, 1912. Kézirat a Fejér megyei Levéltárban. I, 270. 2 Demkó Kálmán: A felső-magyarországi bányavárosok életéről a XVI— XVII. században. Budapest, 1890, 35. 3 A Kereskedelmi Társulatot a város négy kereskedője, Peyerl Lőrinc, Pertzl Mihály, Üblacker Mihály, Viczenty Ferenc alapították. Fejér megyei Levéltár, Székesfehérvár város levéltára. Protocollum (továbbiakban: Prot...), 1714. február 9. 4 „Den dato január 4. ist der wohledle und wohlweise herr Lorenz Peyerl bestmeritierter Herr Stadtrichter nach vier Monat lang ausgestandener Krankheit Abends gleich nach dem Gebét leuten ganz sanft und selig in Tod entschlafen, welchen wegen seiner ehrlich und 20 Jahr so löblich als nützlich geführter Wirtschaft und Regierung dieser königlichen Freistadt von jedermanniglich hochst betraut wird, daher ihm zur Gedáchtniss beisetze folgendes Chronographiam: Quarta januarii Dignus iudex Laurentius Peyerl orbi atque urbi Vale DIXIT. deme Gott nebst allén christglaubigen verstorbenen die ewige Ruhe verleihen wolle. Ámen." — Prot. 1726. január 4. 5 Lauschmann: i. m. I, 394. fi Juhász Victor: Közlemények Székesfehérvár 1848 előtti közigazgatásából. Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város törvényhatóságainak almanachja. Székesfehérvár, 1931, 152—153. 7 Juhász: i. m. 150. 8 Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941, 65. 9 Csizmadia: i. m. 24. !0 Nagy János bíró, 1726—1731. 11 1710-ben a következő nevek fordultak elő a jegyzőkönyvben: Schinigin Mihály bíró, Peyerl Lőrinc, Parragi András, Hiemer Mihály, Hőcks Gáspár, Némethi János, Malláth Ferenc, Hurber György, Preil Mihály, Egyenesi Márton. Prot. 1710. május '1. — Itt az arány: 7 német és 3 magyar tanácsnok. 12 Kovács György neve 1727—1741-ig szerepelt a tanácsbéliek listáján. 13 Juhász: i. m., 64. 14 A város 1541-ben megkapta Vál, Veréb és Tabajd falvakat. Birtokba azonban a török miatt soha nem vette őket. Az új szerzeményi bizottság a város jogát nem ismerte el. Báránd pusztát a tanács a budai pálosoktól bérelte a város állatállományának fenntartására. 15 Abban az esetben elnökölt a választásokon, amennyiben nem volt jelen királyi biztos. 16 Juhász: i. m., 156—157. 17 „ ... von den aussern Rath ein an Seithe der teutschen und einer an Seithen der hungarier Nation als nemben Sebastian Leydnemkher und Johann Bors als vormunder benennet wurde solle, welche in Nahme der Communitát