Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

kiszárítására. A város részéről ekkor még nem történt intézkedés. Másodízben 1738—1740-ben jelentkezett újabb pestisjárvány. Ez kisebb méretű volt, mint az 1710-es, de gazdasági téren nagyobb kárt okozott.

82

' A helytartótanács, ha járvány hírét vette, azonnal megszigorította az utazók ellenőrzését.

83 Az első patikai ellenőrzés korszakunkban Fehérváron 1736-ban volt.

34 A helytartótanács értesítette a városi elöljáróságot az ellenőrzés időpontjáról és a vizsgálatot tartó személy kilétéről. A jegyzőkönyv az esemény után arról számolt be, hogy a szemle jól sikerült. A győri physicus frissnek és hitelesnek találta a gyógyszereket.

85 A helytartótanács több alkalommal figyelmeztette a városi magistratust, hogy ügyeljen az állatállomány ellenőrzésére, illetve arra, hogy fertőzött vagy beteg állatok ne kerüljenek egyik országrészből a másikba, esetleg külföldre. Marhavész esetén az előzetes értesítésen túl, konkrét utasításokat adott a járvány terjedésének megakadályozására, a beteg állatok gyógyítására.

86 Csavargók, koldusok ügyében a kormányszerv egyrészt népvédelmi tevékenységet gyakorolt, másrészt rendészeti feladatot látott el. Ezzel kapcsolatban Székesfehérvár 1724-ben kapta az első leiratot. Utasítást kapott arra, hogy vizsgálja felül a kóborló és kolduló személyeket, nem koldulás leple alatt megbújt gyanús elemek-e.

87 A magistratusnák kellett megállapítania, hogy kik ezek az emberek, honnan jöttek, milyen vallásúak, ha külföldről érkeztek, milyen körülmények között és mi az oka kóborlásuknak.

88 Székesfehérvár levelezés útján értesült minden fontos ügyről: a helytartótanácsban történő személyi változásokról,

89 a kömyvcenzura elrendelésiéről,

30 az executióknál követendő eljárásról,

01 stb. 1724-ben a helytartótanács kidolgozott egy kérdőívet, ezt megküldte a törvényhatóságoknak azzal a felszólítással, hogy a jövőben e szerint könyveljék az adóbevételeket. A törvényhatóságok adatszolgáltatásának egységesítésével nyilvánvaló célja az volt, hogy saját ellenőri tevékenységét megkönnyítse.

02 A kérdőív részletesen meghatározta az adók szétosztási és számlázási módját nemcsak a hadiadóra, hanem a városi háziadó pontos vezetésére vonatkozóan is. Az. óhajtott célt azonban valószínűleg nem érték el, mert 1725-^ben újabb ideákat dolgozott ki a helytartótanács.

93 Ezek szerint a kérdőívek szerint azonban lehetetlen volt felmérni a városok vagyoni állapotát. A hadiadó behajtásánál egyszerűbb volt a kérdés, mert a városra eső részt mindenképpen meg kellett fizetnie a polgárságnak. Különben katonai executiót szenvedhetett, ami nagyobb tehertételt jelentett az adó megfizetésénél. Viszont, amikor a városi bevételek és kiadások minden oldalról történő felmérése volt az elérendő cél, akkor szükségessé vált a házipénztári számadási séma gondos kidolgozása. Csak így nyerhetett egységes képet a felmérést végző hatóság. A helytartótanács ezirányú tevékenysége nem talált megértésre, s a kamarának kellett ismét erélyesen fellépnie. 1733-ban dolgozta ki a kamara városi bizottsága azt a már említett ideát, amely szerint — legalábbis elméletben — ezentúl a városok jövedelmeiket nyilvántartották. Székesfehérvár szabad királyi városnak a magyar királyi kama-