Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

kereskedelem fejlesztésében látta. Ehhez azonban szorosan kapcsolódik az ipar fejlesztése és az úthálózat kiépítése. A székesfehérvári elöljárósághoz kereskedelemmel és vásártartással kapcsolatos ügyekben az 1720-as évek végétől érkeztek helytartótanácsi leiratok. A helytartótanács felsőbbségénél fogva elrendelhette, hogy törvényhatóságok vásárnapjaikat mikor tartsák.

70 Emögött valószínűleg az a meggondolás húzódott, hogy egymáshoz közeleső területek vásárnapjait összehangolják, azaz túl sűrűn, vagy túl ritkán ne kerüljenek vásárok megrendezésre. Rendeletekkel utasította a törvényhatóságokat, hogy szigorúan lépjenek fel az olyan eljárások ellen, amelyek a vásárokon káros következményekkel jártak.

71 Ilyen volt pl. a jpraeemptio, amely megakadályozta, hogy egyes termékek ára az országos színvonalon mozogjon. A praeemptio, azaz elővásárlás azt jelentette, hogy a vásárokra érkező kereskedőktől a helyi kereskedők felvásárolták (a vásártartásra vonatkozó rendelkezéseket megszegve) az árukat, majd felemelt árakkal adták tovább a vásáron. Praeemptio esetében az egyes áruk ára úgy felszökött, hogy a vásárlók az eladók önkényévé lettek, ha pedig nyerstermékről vagy alapanyagról volt szó, akkor egyes iparágakban a termelés, akadozott.

72 A balkáni kereskedők háttérbeszorítását a helytartótanács nagy energiával igyekezett megvalósítani. Ezek az idegen kereskedők ugyanis nagy tőkét halmoztak fel, s mivel családjuk külföldön élt, ezen felhalmozott tőke kikerült az országból. 1725. április 26-án kelt a helytartótanács első olyan rendelete, amely a keleti kereskedők ellen irányult.

73 Az ilyen irányú rendeletek nem csak a balkáni görög vagy török kereskedők ellen irányultak, hanem a zsidókat és általában minden idegen elemet sújtottak, mert a kormányhatóság e rendeleteket a magyai', még inkább a német kereskedők érdekeinek védelmében 1 adta ki. Székesfehérvárnak 1736-ban meghagyta, hogy ellenőrizze a keleti kereskedők árusítását, mert ezek csak vásárokon és csak nagyban árusíthatnak.

74 A helytartótanács több rendeletet adott ki az idegen kereskedők ellen, ezeknek azonban nem volt nagy foganatjuk, hiszen a balkáni kereskedők még a század végén is jelentős szerepet játszottak hazánk kereskedelmi életében. A kormányszerv pontos felméréseket kért a várostól 1736-ban ! arról, hogy milyen céhek működnek kebelén belül, milyen foglalkozásokat űznek a város polgárai.

75 A céhügyeket ugyanis minden vonatkozásban a helytartótanács intézte. A központi hatalom előtt ekkor már világossá vált a céhek káros volta, de megszüntetésükről az ipari fejlettség adott szintjén szó sem lehetett. Ezért a helytartótanács intézkedései csupán arra szorítkozhattak, hogy újabb céhek létrejöttét megakadályozzák, vagy a céhekben fellelhető káros szokásokat, merev szervezeti formákat feloldják. így rendeletiekkel próbálták megszüntetni az új céhtagok ajándékozási kötelezettségét, csökkenteni az inaskod ás időtartamát, stb.

76 Utak, hidak karbantartására, mocsarak lecsapolására Székesfehérvár több felszólítást kapott. Közismert, hogy Székesfehérvárt nagy kiterjedésű mocsarak ölelték körül, s hogy ez milyen nagy ve-