Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

kereskedelem fejlesztésében látta. Ehhez azonban szorosan kapcso­lódik az ipar fejlesztése és az úthálózat kiépítése. A székesfehér­vári elöljárósághoz kereskedelemmel és vásártartással kapcsolatos ügyekben az 1720-as évek végétől érkeztek helytartótanácsi leiratok. A helytartótanács felsőbbségénél fogva elrendelhette, hogy törvény­hatóságok vásárnapjaikat mikor tartsák. 70 Emögött valószínűleg az a meggondolás húzódott, hogy egymáshoz közeleső területek vásár­napjait összehangolják, azaz túl sűrűn, vagy túl ritkán ne kerülje­nek vásárok megrendezésre. Rendeletekkel utasította a törvényható­ságokat, hogy szigorúan lépjenek fel az olyan eljárások ellen, ame­lyek a vásárokon káros következményekkel jártak. 71 Ilyen volt pl. a jpraeemptio, amely megakadályozta, hogy egyes termékek ára az országos színvonalon mozogjon. A praeemptio, azaz elővásár­lás azt jelentette, hogy a vásárokra érkező kereskedőktől a helyi kereskedők felvásárolták (a vásártartásra vonatkozó rendelkezéseket megszegve) az árukat, majd felemelt árakkal adták tovább a vásáron. Praeemptio esetében az egyes áruk ára úgy felszökött, hogy a vásár­lók az eladók önkényévé lettek, ha pedig nyerstermékről vagy alap­anyagról volt szó, akkor egyes iparágakban a termelés, akadozott. 72 A balkáni kereskedők háttérbeszorítását a helytartótanács nagy energiával igyekezett megvalósítani. Ezek az idegen kereskedők ugyanis nagy tőkét halmoztak fel, s mivel családjuk külföldön élt, ezen felhalmozott tőke kikerült az országból. 1725. április 26-án kelt a helytartótanács első olyan rendelete, amely a keleti kereskedők ellen irányult. 73 Az ilyen irányú rendeletek nem csak a balkáni görög vagy török kereskedők ellen irányultak, hanem a zsidókat és általában minden idegen elemet sújtottak, mert a kormányhatóság e rendeleteket a magyai', még inkább a német kereskedők érdekeinek védelmében 1 adta ki. Székesfehérvárnak 1736-ban meghagyta, hogy ellenőrizze a keleti kereskedők árusítását, mert ezek csak vásárokon és csak nagyban árusíthatnak. 74 A helytartótanács több rendeletet adott ki az idegen kereskedők ellen, ezeknek azonban nem volt nagy foganatjuk, hiszen a bal­káni kereskedők még a század végén is jelentős szerepet játszottak hazánk kereskedelmi életében. A kormányszerv pontos felméréseket kért a várostól 1736-ban ! arról, hogy milyen céhek működnek kebelén belül, milyen foglalko­zásokat űznek a város polgárai. 75 A céhügyeket ugyanis minden vonatkozásban a helytartótanács intézte. A központi hatalom előtt ekkor már világossá vált a céhek káros volta, de megszüntetésükről az ipari fejlettség adott szintjén szó sem lehetett. Ezért a helytartó­tanács intézkedései csupán arra szorítkozhattak, hogy újabb céhek létrejöttét megakadályozzák, vagy a céhekben fellelhető káros szo­kásokat, merev szervezeti formákat feloldják. így rendeletiekkel pró­bálták megszüntetni az új céhtagok ajándékozási kötelezettségét, csökkenteni az inaskod ás időtartamát, stb. 76 Utak, hidak karbantartására, mocsarak lecsapolására Székesfe­hérvár több felszólítást kapott. Közismert, hogy Székesfehérvárt nagy kiterjedésű mocsarak ölelték körül, s hogy ez milyen nagy ve-

Next

/
Thumbnails
Contents