Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után

25 negyedtelek volt. A család másik ágának birtoka ekkor gróf Zichy Imre kezében volt: Adony, Soponya, Kálóz és Felegres lakott falvak mellett nagy kiterjedésű, több ezer holdas puszták: (Szabolcs, Czikola, Bőgöd, Szent-Ivány, Vájta, Láng, Hörcsök, Batz, Eörs, Francz, Vám, Mindszent és Alsó-Szentmiklós) tartoztak uradalmához. Ehhez a birtoktesthez tartozó falvak nem voltak népesek. Soponyán csak 13 negyed telket tartottak nyilván, Felegresen 15 fél telket és Kalózon négy egész és 9 féltelket. A felszabadító háború után birtokhoz jutottak Fejér megyében osztrák származású főurak is. A csókakői uradalom tulajdonosa a báró Hochburg család lett. Ez a birtoktest magában foglalta Pátka, Zámoly, Csákberény, Keresztes, Csurgó, Bodajk és Mór lakott falvakat, valamint Arx-Csóka (Csókavár — a mai Csókakő), Nyék, Kaimad, Lak, Tárnok, Szent-Borbála, Kis-Velegh, Igor, Nagy-Velegh, Sőréd, Orond, Tőrös, Dobos, Puszta-Csóka, Sárkány, Szent-Kereszt, Vajál, Timár, Árki, Szent-Eörzsébet, Puszta-Nána, Kerék-SzentTamás, Puszta-Vám, Csabja, Gerencsér, Novaj, Szentgyörgyvár és Kisfalu pusztákat. A Hochburg uradalom a vármegye egyik legnépesebb részén lévő falvakból alakult. Pátkán egy egésztelek, 13 féltelek, 17 negyedtelek, és 6 zsellértelek volt. Zámolyon 19 egésztelek, 15 féltelek és 9 negyedtelek. Az összeírok megjegyzik, hogy a lakosoknak Zámolyon nagykiterjedésű legelőterület áll rendelkezésükre, rétjeik viszont közepes minőségűek. Csákberényben 8 féltelek, 6 negyedtelek és 5 zsellér, Keresztes helységben 29 féltelek és egy zsellértelek volt, de ezekhez külső földek is tartoztak. Csurgón 8 egésztelek, 6 féltelek, két zsellér, Móron egy egésztelek, 9 féltelek és 6 negyedtelek volt. Móron ugyancsak állott néhány üres telek, amelyet lakosai korábban elhagytak és azok egy részét az uraság vette művelés alá, de a telkek nagyobb része elhagyottan és műveletlenül állt még 1702-ben is. Gróf Heister Lovasberény és Rácz-Ker esztúr falvakat szerezte meg, valamint a helységekhez tartozó Nadap, Börgönd és Tecs pusztákat. Lovasberény a XVII. század végén a vármegye egyik legnépesebb jobbágyfalva volt. 13 egésztelek, 30 féltelek, 16 negyedtelek és 2 zsellér volt a faluban. Megjegyezzük még, hogy Pákozdon kívül ebben a helységben volt legnagyobb mérvű szőlőtermesztés, ahol a lakosok 185 kapás (nagyságú) szőlőterülettel rendelkeztek. Heister Lovasberény, Nadap és Börgönd helységekért 10 ezer forintot fizetett az udvari kamarának. A katolikus egyház birtokai is jelentős nagyságot képviseltek. Az osztrák és magyar főurak birtokai után Fejér megyében terjedelem tekintetében az egyházi nagybirtok következett. A komáromi jezsuiták rendháza már az 1630-as évektől kezdve birtokolta Sóskút, Etyek, Vaál, Veréb, Sukoró, Pákozd, Gyúró falvakat ós Pázmánd, Agárd pusztákat. Sóskút ékkor gazdaságilag szinte semmit sem jelentett a jezsuitáknak, miután ott a Csernovits Arzén vezette telepítési mozgalom során, 1690 után odaköltözött rácok éltek, akik ekkor nagyon szegényes körülmények között tengődtek. 1696-ban 14 földbeásott kunyhóban laktak ott a telepesek, és ezen kívül egy bíró és