Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Egy ercsi délszláv képes ponyvairat ismertetése

ünnepelte. Igaz, hogy a hely intenzív máriás hagyományainak gyökerét még a középkorban kell keresnünk. Bizonyítja ezt az a fafaragású, ülő Madonna-torzó, amely a II. világháború utáni években került elő a kegykápolna körzetéből,

5 továbbá a már ismert régi ercsi pecsét falirata: BÓDOG ASON ERSI VAROS POCZETI; fönt BA-VA; középen kettős kereszt; alatta: 1638 évszámmal.

0 A török utáni első templomot a Duna partján azonban az illyr telepesek emelték a magyarországi katolikus délszlávok tetemes anyagi hozzájárulásával. 1698-ban Bulaics Márk bosnyák ferences mint plébános, proíkurátora, Radonovics Péter által gyűjtést rendezett az építendő templom javára, Az adakozásban részt vettek a bácskai, budai, érdi és tököli rácok.

7 A templomot a helybeli lakosság Nagyboldogasszony tiszteletére építette.

8 Ennek az 176Ö-as években elbontott régi templomnak egyetlen tárgyi emléke az a templom-titulusát őrző latin feliratú kő, amely ma a plébánia kertjében fekszik. A mostani plébánia-templomot 1767-ben gr. Szapáry Péter kegyúr építtette. Az 1778. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint ,,a nép tiszta áhítatból fakadó örömére", a régi templom Boldogasszony titulusát vitték át az újra is.

e Az augusztus 15-i IN agy boldogasszony búcsú megtartásáról már az 1747. évi Canonica Visitatio értesít, miszerint Adony, Ráckeresztúr, Érd, Újfalu és Tököl népe zarándokol ide.

10 Az ercsi búcsú méginkább kiterjedt, amikor az ún. „felső szőlőknél" Szapáry Péter kápolnát emelt Szűz Mária tiszteletére.

11 Ezt a falutól kb. félórányi járásra fekvő és a Duna partjához közel eső kápolnát a hivek adományaiból tartották fönn.

12 Itt tisztelték azt a Mária-képet, amelyet Ercsi utolsó bosnyák ferences adminisztrátorának, Xivkovich Lőrincnek feljegyzése szerint Mészáros Lukács 32 éves ercsi jobbágy 1756 körül fogadalomból vett. A korabeli tudósítás arról is szól, hogy a jobbágy azért késlekedett fogadalma beváltásával, mert nem volt sem pénze, sem alkalma képvásárlásra. Végül is Ercsiben vette a képet a hozzávaló vászonnal 2—2 dénárért (?), és elhelyezte a Dunaparti forrásnál, ahol a szőlőművesek munkájuk közben inni és pihenni szoktak.

13 A festett Szűz Mária a bal karján ülő gyermek Jézussal nem sorolható a szokványos európai kegykép típusok közé (2. kép). A kép ikonográfiái vizsgálata arra mutat, hogy itt bizánci, délszláv és magyar elemekből sajátosan egyesített művet láthatunk. A szembenéző koronás, jogaros, bontotthajú Mária a régi magyar máriás pénzekre emlékeztet. A kis Jézus játékosan hátravetett fejével, áldó jobbjával egészen a római Havi Boldogasszony bazilika Szent Lukácsnak tulajdonított bizánci eredetű ikonját idézi.

14 Szűz Mária rózsákkal teleszórt palástja és a gyermek keresztvirágokkal tarkított ruhácskája a balkáni ún. Virágos Istenanya ikonok népi ízléséire vall.

15 A köztiszteletnek örvendő kép nem soká függött a kis kápolnában, mivel az 1805-ös Canonica Visitatio már a plébánia-templom egyik mellékoltárán tartja számon. Ezt az áthelyezést feltehetőleg a hivek kegyképükhöz ragaszkodó, szinte fizikai közelséget igénylő jámborsága indokolta, A behozatal — amint az alábbiakból kitűnik