Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

nem akarja, hanem épen akarja az maga birodalma alá vermi. Annak okáért adgyuk Kegyelmetek tudására, hogy hatalmas császárunk pá­ran csolattyából az elöttekben hozott fegyverrel mind addig akarjuk benneteket Ínséggel kényszerétni. valamíg az elviselhetetlen szükség által az várnak föl adására kénytelenek nem lesznek, mert tudgyuk minden némő szükségleteket és kösztötek lévő nagy Ínséget, melyék­kal az hatalmas Isten benneteket szorongat. Azért idején gondolkod­gyék és okos elmével meg fontolja jól az dolgot és üdő vontatással el ne mulassa a jó alkalmatosságot, melyben az mi győzhetetlen csá­szárunknak kegyelmiét meg nyerheti, mert ha csak hiában való szók­kal vagy pedig vakmerőséggel akarja az üdőt vontatni hatalmas csá­szárunknak haragját magára vonja, hanem ha az maga személyét, feleségteket és gyermekteket és egyéb jószágtokat az nagy és elvi­selhetetlen veszedelemtül meg akarja menteni, minden késedelem nélkül két tisztviselő úri embereket, az kik velünk az Kegyelmetek állapottya, élete és meg maradása felöl beszélleni és végezni tudhas­sanak kiküldeni ne késsék és el ne mulassa, lévén a mi fölséges urunktól és császárunktól arra való elégséges hatalmunk."' 0 A székesfehérvári három török vezér még aznap írásban vála­szolt Batthyány Ádám felhívására. Megnevezték három megbízottu­kat, akik minden „akaratukat és kívánságukat" képviselik. Kérték Batthyányi, hogy képviselőiket késedelem nélkül fogadják a tábor­ban, hogy mielőbb megismerjék a feltételeket. Kezesként, illetve zálogként egy német tisztet, továbbá Baranyai győri főhadnagyot és Roboz Mihály veszprémi főhadnagyot nevezték meg. 21 Batthyány Ádám, Eszterházi János és Ariezaga János május 8-án fogadták a török tiszteket, akiknek írásban átadták a vár átadá­sának a feltételeit. Batthyány Ádám külön is írt a vezérpasának, a székesfehérvári basának, és a janicsárok főagájának, hogy a feltéte­lekre tegyék meg észrevételeiket. A megbeszélés egyébként szívélyes légkörben zajlott le. i2 A kapitulációs feltételekre még aznap megérkezett a válasz. A török vezérek a feltételek nagy részét elfogadták, sérelmesnek tar­tották azonban, hogy a keresztényekből lett törökök hitüket nem tarthatták meg és török földre nem távozhattak. Viszont azt nem ellenezték, hogy a mohamedán hitet felvettek a keresztény vallásra visszatérjenek. Mivel a török vezérek a katonasággal és a török lakos­sággal már tudatták, hogy szekereken és hajókon gondoskodás tör­ténik elszállításukról, a várban hónapokon át uralkodó feszültség fel­oldódott. Most már a vezérek türelmetlenkedtek 'ós sürgették, hogy képviselőik, Cserbagio és Olaj bég két szolgájukkal együtt posta­kocsin mielőbb Bécsbe utazhassanak, hogy a császár a kapitulációs szerződést megerősítse.' 3 Bár Batthyány Ádám és parancsnoktársai a keresztényekből mohamedánná lett törökökre vonatkozó kívánságot csak részben tel­jesítették, a vezérbasa és társai a kapitulációs szerződést május 9-én •aláírták és pecsétükkel megerősítették. 44 Kétségtelen, hogy a Székes­fehérvár átadására vonatkozó megállapodás megszövegezésénél az egri kapitulációs szerződés szolgált mintául. A székesfehérvári szer­1 ződés hat pontjából öt tartalmilag megegyezik az egri kapitulációs

Next

/
Thumbnails
Contents