Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

sóge ellenére a maguk birtokának tekintették. S mint 1702-ben, amikor Újvári a birtok eladásának a gondolatával foglalkozott, úgy most is azonnal tiltakoztak a birtokeladás, mint jogtalan cselekedet ellen, s gyűjtötték a perhez a bizonyító anyagot. 1737-ben letették a per megindításához szükséges 10 000 forint óvadékot. A kamara biztosítja őket, hogy a per menetét nem fogja akadályozni. A per először a megyei fórum előtt folyik, Fejér megye azonban elutasítja a pálosok keresetét, akik a királyi táblához fellebbeznek. A királyi tábla is helybenhagyja a megyei törvényszék ítéletét. Végre is királyi felhívásra, mielőtt a hétszemélyes tábla tárgyalta volna az ügyet, egyezkedésbe kezdtek. A pálos rend kifizetett Schmidegnek a beruházott összeg, az épületek, javítások stb- fejében 50 000 forintot, aki ezért az összegért Nádas dladányban vásárolt magának birtokot.

106 Még a per végső stádiumában sem tűnt tehát ki, hogy a pálosok jogigénye a két falura alaptalan. 1753-ban, amikor a pálosok a birtokba beültek, már ugyanannyi német katolikus volt Ácsán, mint magyar református.

107 (Alcsuton nem történt telepítés Ujváriné részéről és az után sem.) S a harcnak van még egy utolsó kis zárófejezete: az egyházak közötti küzdelem. 1721-ben az 1715. évi országgyűléstől kiküldött pesti vallásügyi bizottság idején gr. Koháry István országbíró ítélőmestere, Kapy Gábor összeiratja Fejér megye református és evangélikus egyházait. Az ekkor tett vallomások szerint Ácsán 1 katolikus sincs, s 1 lutheránus van. Alcsuton pedig 1 katolikus kivételével mindenki helvét hitvallású. (Természetesen a gazdákról van szó, mert Ujváriék cselédjei, az uradalom emberei között vannak katolikusok, akiket egyházi szertartásaik alkalmával a szomszédos lovasberényi, váli plébániák anyakönyveznek.)

108 Az 1724. évi betelepítések következtében 1753ban már egyenlő számú a két hitfelekezet. Amikor Ujváriné a Németországból hozott telepeseivel szerződést köt, megígéri nekik, hogy lelki gondozásukról sem feledkezik el. Amikor a templom után érdeklődtek, Ujváriné ezt mondotta: ,,Ihon a pápista templomot a kálvánisták bírják; még kevesen vadtok, el nem tarthatnátok a plébánost, idővel, ha megszaporodtok, a régi templomot visszavesszük." Ez időben ástak is a templom körül, hogy a templom középkori katolikus jellegét kimutathassák, de Ujváriné sok baja közt ettől elállott.

100 A katolikusok számára az uradalmi épületek mellett volt egy oratórium, ahol a fehérvári barátok, mint udvari káplánok tartották a misét. A reformátusoknak ebben az időben mindig voltak papjaik. 1753-tól a pálosok mint plébánosok szolgáltak az akkor felállított plébánián. 1753-tól helytartói rendelet alapján kötelesek a református prédikátorok is magukat földesuraiknak bemutatni, majd az 1754. dec. 16-i rendelet szerint állásukat csak akkor foglalhatják el, ha földesuraik erre előzetes engedélyt adnak, hogy „valami kóbor, bűnökben leledző egyén" ne kerüljön be a „helység közösségébe."

110 1762-ben meghalt Csokonai László alcsuti, 1763-ban pedig Keresztúri Dóczi György ácsai prédikátor. Haláluk után a pálosok,