Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

írásba. Azután a nem gazdálkodók; cselédek, kocsisok, iparosok: szabók, takácsok stb. Acsa falu lakosságát kb. 200 főre tehetjük. — Állatállományukat tekintve a falut jobbmódúnak lehet tekinteni. A 32 családnak van 42 lova, 70 ökre, 62 tehene, 57 növendék szarvasmarhája, azaz összesen 231 számos-jószáguk. Egy emberre 1 V2? e

'gy telekre pedig átlagban 10 számos jószág esett. Feltűnő, hogy a kamarai összeírás egy juhot sem tüntet fel. Pedig a vallomásokból kitűnik, hogy magának Végh Pálnak is volt korábban juhásza. Sertés 89 van. Méhcsalád is van, 39. Van 93 kapás szőllejük, egy kapás szöllőt 94 ölnek számítva, összesen 8742 négyszögölnek vehető. Vetnek 270 pozsonyi mérő gabonát. 76 1 2 pozsonyi mérő zabot, 13 1

/e pozsonyi mérő kölest. (A köles is fontos termény, abban az időben mind eledelnek, mind pedig abból a szempontból, hogy ha valami miatt nem sikerülne a gabonavetés, később is tudnak belőle vetni, a köles rövid tenyészidejű lévén.) Van 86 1

/s kocsi szénájuk.

66 — A kamarai összeírás elmondja, hogy Ácsát a pesti pálosok mint földesurak tartják birtokukban, nem tudni, milyen jogon. A falunak van elegendő szántóföldje, rétje, legelője, a szükséges tüzelőhöz erdősége, szép szőlőhegye, az egész terület 1 mérföld hosszú és ugyanannyi széles. — Az egész telkek után 52 napot, a felek után 26 napot számítva, Acsa jövedelme 521 és fél rajnai forintot tesz ki. Ezt 6 %-os kamat mellett számolva 8691. 5 %-feal számolva 10 431, 4 %-os kamatot véve alapul pedig 13 037 rajnai forintot ér Acsa falu. A másik értékelés szerint, miután szintén leírja a falut és elmondja, hogy Ácsának nem volt keresztény földesura, csak Komárom megyének fizettek évenként 10 forintot, mivel Rudolf császártól curiális privilégiumuk volt, — úgy értékeli a falut, hogy 1690-től, amikor a pálosok vették birtokukba a falut, nekik fizettek évi 120 forintot; a török földesúrnak is fizettek 25 forintot és tizedet, a szőlőskert megmunkálásáért járó robot fejében a török császárnak évi 60 forintot, így a keresztény földesuraknak fizetett 120 forint mellé — ami 2,000.— tőkét jelent, hozzátéve még a török császárnak fizetendő és a szőlőskertek megváltását jelentő adók tőkéjét: 500 forintot, meg a természetbeni robotmunkák értékét: 1500 forintot. — Acsa falu birtoka összesen 4000 forintot ért. Ügy látszik a kamarai kiküldött rá akarta bízni a végső döntést az udvari kamarára, amikor kétféle becslést is adott. Alcsuton volt az összeírás szerint ugyanekkor :

86 Alcsut tehát az összeírás szerint jóval szegényebb, mint Acsa, csupán szénájuk van több ott a Váli víz mentén, mint az acsaiaknak: 104 kocsi, szemben az ácsai 86 1

/a-dal. Lovuk van 11, ökrük 61, tehenük 38, növendék állatuk 34, disznójuk 49, méhkasuk 22. szőllejük 64 kapás, gabonavetésük 138, zabvetésük 40, kölesvetésük pedig 10 1 2 pozsonyi mérő földterületen van. Számos jószáguk csak 144 van. Igaz, telkük is kevesebb: 11 egész, 12 fél, egy 1 [t telek, kettőnek pedig egyáltalában nincsen az ácsai 15 egész és 17 fél telekkel szemben. Lakosságát is számba véve 70 személyt találunk a telkesgazdák részéről, s 5 zsellér házaspárt. Alcsut lakosainak a számát kb. 180-ra lehet becsülni. Igaz, papjuk van: Ráczkevi István, míg Ácsán ez idő-