Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

csut mindig az övék volt. Pedig Érdy András is csak leányágon — Barkó unoka lévén — volt jogos a birtokhoz.

41 Sajnoviccsal szövetkezve Balogh János megnyeri Tabajdot is Doboz pusztával együtt,

42 majd közösen Tordast is. Sándor István és Újvári Imre igyekvése egyelőre nem nyert győzelmet. A pálosok ki tudták mutatni, hogy a két falu sokkal nagyobb, mint 16—16 porta. Először a nádor, majd Lipót is megsemmisíti az adományozóleveleket.

43 Az acsaiak és az alcsútiak reménykedhetnek: megfizetik a 12 forintnyi bérösszeget, és szabadok lesznek. De a pálosok ekkor már nyeregben érezték magukat, s megnyert birtokaikból minél több hasznot akartak húzni. Maguk erre nem igen mernek vállalkozni, ezért bérbe adják a két falut (1698ban) br. Kurtz János Ignác budai kamarai adminisztrátornak 10 esztendőre évi 300 forintért. A szerződés szerint megengedték neki, hogy a szétszóródott jobbágyokat visszatelepítse, a pusztákat benépesítse, a falvakban a jobbágyokat az urbárium! szolgáltatásokra rászoktassa, és kötelezte magát, hogy az előírt idő letelte után a behozott jobbágyokat minden javaikkal, jószágaikkal együtt a residentiának átadja/4 Az ácsai bírák és esküdtek 1699. május 10-én,

m majd 1700. szept. 24-én

46 keltezett levelükben türelmetlenül kérdik, mikor szabadítják meg őket Kurtz kezéből. Szerintük a robot nem annyira terhes, de a summa igen: adni kell 200 forintot (magának Ácsának), azután fát, szénát, tikot, ludat, tojást, vajat, jószágukat kétszeresen dézsmálja, csapszéküket elvette stb. Ezen felül gr. Heister is 500 forintot követel rajtuk. Nagy megterhelésük miatt a megyének is imák, s Fejér megye 1699. okt. 1-én tartott közgyűlésén felhívja Kurtz figyelmét, hogy az acsaiak és alcsútiak paraszti szolgáltatásainál meg kellene gondolnia, hogy a két falu, saját gazdasága művelését illetően, (amelyből maguknak is élni kell), meg ne fojtassék, továbbá pedig legyen erejük a közterhek hordozására is; ezért a végső pusztulástól őket megmentendő, arányosan erejük szerint mérje ki rájuk a robotot, s vegye figyelembe, minid saját, mind közterheiket. A felsorolt földesúri szolgáltatások mellett ott voltak a közterhek is. Ez is legalább olyan súlyos volt, mint az előbbi. A székesfehérvári harminczados és kamarai tiszttartó évenként 1200—1700 forintot adott ki és 10—20 000 forintot vett be.

48 Acsa fizetett 1697-ben 169 forintot 'és 30 krajcárt, 1698-ban 490 forintot és 30 kr-t, 1699-ben 3+18 ökröt.

49 E kettős teherhez jött még, hogy bizonytalan lévén Acsa és Lovasberény között a határ, az új birtokos, gr. Heister tábornok is 500 forintot követelt rajtuk birtokháborítás miatt. 1700 elején Kurtz visszalépett a bérlettől, és az acsaiak és az alcsútiak 1701. május 3-án megegyeznek Barilovich pálos priorral. ,,Mi alesutiaik — írják — sok különb-különbféle sanyarúságaink és elviselhetetlen igánknak miatta kiváltképpen sok szorongaittatásaink közt folyamodunk a Szt. Szerzethez, hogy atyai grátiáját hozzánk megmutatván fölöttébb való terhünket lágyítaná és könnyebbítené. . ."

£0 ígérik, hogy a robot és az egyik tized helyett adnak esztendőnként 100 forintot, az egy tizedet, a borkorcsmát Szt. György naptól Szt. Mihály napjáig a Szt.