Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)
Tanulmányok - Kállay István: A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688 – 1790
szintén csak 24 pálca járt. 164 1 7 84-ben Bartaly István alapi juhász „16 ft lopásának gyanújából befogatott" és 32 pálcát kapott. 165 Három, olyan eset ismeretes, mikor a gyanúsítottat a városházára kísérték, vagyis a városi bíróságnak adták át. 1773-ban Nagy József budai lakos, visszaeső bűnöst, 20 ft értékű zsebtolvajlásért, 1782-ben Szabó Terézt 25 ft értékű, és ugyanez 'évben Láng Jánost egy ezüst óra lopásáért a városházára kísérték a vásári hajdúk. 166 c) Az állatlopás a fehérvári vásári bíróság gyakorlatában csaknem kizárólag lólopást jelentett. Egyetlen más állat lopására van adatunk: 1774 augusztusában Guttman János fülöpszállási legény kezén két lopott tinót találtak. Guttmant átadták a városi bíróságnak, a tinókat a város majorjába hajtották. 167 A XVII. században a lólopást országosan csaknem mindig akasztófával büntették. A XVIII. században enyhült a joggyakorlat, az akasztófát börtön és bot váltotta fel. 168 Igaz ugyan, hogy Székesfehérvár város tanácsának 1701. június 17-i határozata szerint 169 a lótolvaj halállal bűnhődött, a gyakorlatban azonban nincs példa e határozat alkalmazására. 1759-ben Kovács Péter csopaki lakos lopott lovat akart eladni. Gazdája felismerte és elfogatta. A városból való kitiltáson kívül más büntetésben nem részesült. 170 1767-ben ugyanezért a cselekményért Sirassa András 25 pálcát kapott. 171 1776-ban Filotás Ferenc egy ló elhajtásáért árestomba került, 172 Horváth János három ló ellopásáért csupán 32 botot kapott. 173 Az 1701. évi városi határozat emléke még 1777-ben is eleven volt, hiszen Ország Andrással kapcsolatban, aki az októberi vásárban lopott lovat akart eladni, hangsúlyozza a jegyzőkönyv, hogy cselekményéért halál járna. Ennek ellenére Országot átadták a városi bíróságnak, ahol félévi raboskodás után szabadult. 174 Ugyancsak tömlöcbe került egy lótolvaj a következő évben is. 175 1779-ben 40 ft értékű lólopásért Farkas György csupán 20 pálcát, Burka László alsópáhoki lakos, kinek kezén az 1731. évi Demeter-napi vásárban lopott lovat találtak, börtönbüntetést, 1782-ben Miliczar Péter adonyi lakos két ló ellopásáért megint csak 24 pálcát kapott. 176 Összehasonlításul megemlítendő, hogy a Fejér megyei bíróság ló- és ököllopásért még a XVIII. században is halálbüntetést, akasztófát szabott ki. 177 A lopáshoz kapcsolódó bűncselekmény, az orgazdaság büntetése pálca, vagy a városházára kísérés volt. 1775 februárjában Kertner Tamás budai „félkéz-kalmár" 32 pálcát, 1778-ban Borsodi Ferenc óbudai orgazda 24 pálcát kapott. 178 . 1776-ban Franz Thriczky morvái „félkéz-kereskedőt" a városházára kísérték, 17 a Az 1782. októberi vásárban Sárközi Gergely és Szántó Ádám pátkai lakosok „néminemű lopott jószágokat szekerükre rakni engedtek", 10—10 pálcát kaptak. 180 A XVIII. századi jogfelfogás szerint a rágalmazás, becsületsértés, testi sértés és a károkozó cselekmények a magánjog körébe tartoztak. A fehérvári vásári bíróság adatai azonban azt mutatják, hogy a bírósági eljárás annyiban különbözött ezeknél a cselekményeknél a büntetőügyektől, hogy az ilyen magánjogi sérelmeknél a sértett felperes és az alperes a per során bármikor kiegyezhettek.
