Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

. A bécsi haditanács 1688. február végén a hosszúra nyúlt és kellő I eredményt nem hozó blokádot megelégelte és kísérletet tett, hogy a várat békés úton, kölcsönös megegyezés révén vegye birtokba. Badeni Hermann, a haditanács elnöke 1688. február 25-én gr. Ricciardi ezre­desnek meghagyta, hogy a mellé adott convoyyal, tolmáccsal és török foglyokkal menjen Veszprémbe. Onnan a török foglyokat néhány magyar vagy német katona kíséretében küldje el a székesfehérvári basához, akit levélben szólítson fel a vár feladására. A basával kö­zölje azt is, hogy a Székesfehérvárt naponta elhagyó keresztényektől és törököktől tudomással bírnak a városban uralkodó nagy ínségről. Utánpótlásban nem reménykedhetnek. Csak keresztény érzületből és irgalomból kaphatnak időnkint némi élelmiszert. Ha a várat átadják, a helyőrséget oda szállítják, ahová a basa kívánja. Más választás nincs, különben mindnyájan, asszonyokkal és gyermekekkel együtt el fognak pusztulni. 24 Mivel a székesfehérvári vezérbasa elutasító választ adott, a hadi­tanács elnöke elhatározta, hogy a blokádot megszigorítja. Mindenek­előtt az esztergomi és budai katonai parancsnokot felhívta, hogy Székesfehérvárt minden utánpótlástól vágják el. Nem engedhető meg, hogy bárki élelmiszert vigyen be a városba. ,,Az egész kereszténység ér­deke, hogy Székesfehérvárt végre elfoglalják". 25 Ezzel egyidejűleg, 1688. március 7-én Fary vicegenerálist utasította, hogy a város blo­kádjához 1000 gyalogost és 800 lovast helyezzen készenlétbe. A ko­máromi magyar katonai parancsnoknak pedig 50 huszárt és 100 haj­dút kellett Fary vicegenerális rendelkezésére bocsátania. 26 A blokád megszigorítása következtében napról-napra nőtt a Szé­kesfehérvárról menekülők száma. A budai katonai parancsnoknál három székesfehérvári török jelentkezett. Március 21-én pedig 120 férfi, asszony és gyermek érkezett Zsámbékra, akiket Győrbe szál­lítottak. A bécsi haditanács március 31-én Eszterházi János vice­generálisnak meghagyta, hogy a gyermekeket Kollonics kardinális­naik adja át. w Székesfehérváron eközben a tömeges menekülés zűrzavart és a katonaság egyes csoportjainál zendülést okozott. A haditanács a fe­hérvári eseményekről értesülve még egy utolsó kísérletet tett, hogy a török vezéreket az ellenállás céltalanságáról meggyőzze. Az újabb kísérletre ismét önként jelentkező gr. Ricciardi ezredesnek Badeni Hermann megengedte, hogy 60—70 főnyi lovas csapatával Székes­\ fehérvárt megközelíthesse és a törökkel alkura léphessen. 28 Ricciardi I csapatához Palotán kisebb kötelékével csatlakozott Bisterzky alezre­! des. A vállalkozás azonban ezúttal is fiaskóval végződött. A törö­"kök a várhoz közeledő csapatot, Bisterzky és Eszterházi János jelen­tése szerint heves tüzeléssel fogadták. A vezérbasa pedig Ricciardi­nak kiüzente, hogy a várat nem adhatja fel. 29 A vállalkozás kudarca most már nyilvánvalóvá tette, hogy Szé­kesfehérvárt csak nagyobb haderő összevonásával lehet megadásra I bírni. A haditanács ezért április 8-án elhatározta, hogy Batthyány I Ádám főparancsnoksága alatt a várost 3000 főnyi sereggel teljesen • körülzáratja. 30 Az ostromzár szorosabbra fűzéséhez április 11-én Lipót császár is hozzájárult és elrendelte, hogy a Batthyány Ádám, Esz-

Next

/
Thumbnails
Contents