Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688 – 1790

Janicskó András 1726 Varga János 1728 Augsperger Mátyás 1730-as évek Fölkér Mihály 1737 Zerini György 1743 Fleischer János 1749 Szakái János 1751 Balogh Márton 1768 Argauer János 1769 Kiss György 1773 Vicenti Sebestyén 1778 Mesteri Farkas 1783 Parraghy Ignác 1785 A vásárbírók közül Vicenti és Parraghy nemesi származásúak voltak.

20 Kiss György apja Heves megyei takácsmester, nemesember volt.

21 Kiss és Parraghy rokonságban állott a város leghatalmasabb családjával, a Hiemerekkel.

22 A vásárbírói hivatal lépcsőfokot jelentett a társadalmi felemelkedés útján. Kiss György vásárbírót 1778-ban városi bíróvá választották,

m a vásárbírói hivatalt 1783-ban ellátó Mesteri Farkas 1772-től városi ügyész, 1778-tól tanácstag volt.

24 A vásárbírót a városi tanács választotta, ill. mozdította el hivatalából. Van példa arra is, hogy a városi polgárok kérvénnyel folyamodtak a vásárbírói hivatal elnyeréséért.

25 A megválasztott vásárbíró a tanács előtt esküt tett, hogy hivatalát hűségesen látja el, a tanácsnak és bírónak engedelmeskedik, a város javairól hűségesen gondoskodik, nem tűr meg hamis mértéket.

26 Abban az esetben, ha a vásárbíró esküjét nem tartotta meg, — több figyelmeztetés után — a tanács megfosztotta hivatalától és mást tett helyébe27 A vásárbíró fizetését a pozsonyi kamara jóváhagyásával a városi tanács állapította meg. A fizetés 1692-ben évi 20 ft és 5 köböl búza volt, ehhez jött még a XVIII. század elején a porció alóli mentesség.

28 A század közepén, ill. a 60-as években bekövetkezett emelésekkel a vásárbírói fizetés 60, ill. 1779-re 120 ft-ra növekedett. Ez az összeg tekintélyesnek mondható, megközelítőleg a városi kamarás fizetési szintjét érte el. A fehérvári vásárbiró hatásköre igen széles körű volt: a) Bíráskodott a vásár idején, a vásárban elkövetett bűncselekmények (istenkáromlás, paráznaság, lopás, becsületsértés, testi sértés, károkozó cselekmények, városi szabályrendeletek megsértése) felett. Nem ítélt emberölési, gyújtogatási, erőszakos nemi közösülési, rablási ügyekben, ahol a kiszabandó rendes büntetés halál lett volna.

219 A bíráskodás — a városban kialakult szokás szerint — szóban folyt. A helytartótanács 1761, illetve 1771. évi rendelete szerint a 60 ft-nál kisebb értékű ügyeket szóban is el lehetett intézni.

30 A vásárbíró a vásárbírósági ügyekről a vásárok időrendjében jegyzőkönyvet (Protocollum nundinale) vezetett. A jegyzőkönyv adatai: név, illetőség, foglalkozás, bűncselekmény megnevezése, körülményei, büntetés. A jegyzőkönyvben minden vásár alkalmá-