A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

A III. páncélos hadtest is csak arcvonalának megszilárdításáról jelent. Júlia-, Mihály-, Ferenc-major, Gulya-akol, Pusztacsongrád és Tükrös-major, valamint Gárdony körzetében voltak kisebb öszszecsapások. Ezekben a szovjet csapatoké volt a kezdeményezés. Az arcvonal megmerevedésénél jobban nyugtalanította a „Dél Hadseregcsoport" parancsnokát a légifelderítés jelentése. Közben ugyanis a ,,3. Ukrán Front" megkezdte a 9. gárdahadsereg átcsoportosítását. A német légifelderítők arról adtak hírt, hogy Lovasberény, Székesfehérvár útvonalán élénk mozgást figyeltek meg. Hasonló jelentések érkeztek a Zámoly tói délre lévő körzetekből ás a Bicske—Csákvár útról is.

51 A németek március 14-én már a ,,3. Ukrán Front" csapatmozgásainak árnyékában folytatták támadásukat. A jobbszárnyon a 25. magyar gyaloghadosztály elérte Balatonszabadi-fiirdőtelepet, azonban támadása a Balatonszabaditól 3 km-re lévő szőlőkben kifulladt. A 3. és 4. lovashadosztály ádándi hídfőjét nyugatról és keletről állandóan támadták a 104. hadtest részei. Az I. SS páncélos hadtest Simontornya környékén harcolt, illetve a Siótól délre lévő hídfőben védekezett. Hasonló volt a helyzet a II. SS páncélos hadtest és a III. páncélos hadtest szakaszain is. Közben a jelentések mind több új részletet tártak fel a „3. Ukrán Front" csapatmozgásairól. A Csákvár, Bicske, Bodmér közötti utakon mozgásban volt a 9. gárdahadsereg, hogy átvegye a Gání-dél, Zámoly, Gyula-major arcvonalszakaszt, a 4. gárda-hadseregtől.

52 A 17. szovjet légihadsereg fokozta felderítő tevékenységét a Sárvíz-csatorna—Velencei-tó környékén. Mindebből a „Dél Hadseregcsoport" törzse azt a következtetést vonta le, hogy a „3. Ukrán Front" ellencsapásra készül a Székesfehérvár—Zámoly arcvonalszakaszról. Balek tábornok, miután öszszes tartalékát bevetették a Velencei-tótól délre, friss erőket követelt a Mór—Székesfehérvár közötti arcvonalszakaszra, hogy megerősítse a IV. SS páncélos hadtest védelmét. Véleménye szerint a Székesfehérvár-északról meginduló szovjet támadás célja, hogy kifusson a Balatonhoz, bekerítse a németek támadó csoportosítását. Kisegítő csapást valószínűleg a móri kapun keresztül mérnek, hogy birtokba vegyék a hegység legfontosabb átjáróját. A szovjet támadás kezdetét 15, vagy 16-ára várta.

53 Egyelőre azonban nem tudták, hogy milyen erők jelentek meg Fehérvártól északra. Egyedül az nyugtatta meg őket, hogy kevés páncélost láttak az oszlopokban. A Vértes hegységben is számoltak a szovjet csapatok támadásával.

54 14 óra 25 perckor Balek tábornok a móri irány lezárására riadóztatta gyalogos és tüzér tartalékait. Ezenkívül a III. páncélos hadtest szakaszáról tüzérséget dobott át Székesfehérvár-észak körzetébe a IV. SS páncélos hadtest védelmi szakaszára. 19 óra 35 perckor riadóztatták a IV. SS páncélos hadtest védelemben lévő egységeit, és megszállták az állásokat, továbbá aláaknázták a hidakat. A tervek sokaságát tárgyalták meg 14-én éjjel. Hitler végül úgy döntött, hogy az SS páncélos hadtestek jól összefogott csopor-