A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

rohamlöveggel szemben a németeknek több mint 800 harckocsijuk és rohamlövegük volt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a németek a Balaton és a Velencei-tó között arcvonalkilométerenként 43 harckocsi és rohamlöveg sűrűséget hoztak létre. A „Tavasz ébredése" elnevezésű támadó hadművelet terve szerint, amelyet Guderianon keresztül felterjesztettek Hitlernek, Wöhler a főcsapás irányában a 6. SS páncéloshadsereget és a 6. tábori hadsereg III. páncéloshadtestét javasolta alkalmazni. A Balaton és Enying között az I. lovas hadtestnek kellett áttörnie a 26. szovjet hadsereg 104. hadtestének védelmét, átkelnie a Sió csatornán, majd délre fordulni, és a Balatontól délre védelemben lévő 57. szovjet hadsereg hátába kerülve egyesülni a Kaposvár irányába támadó 2. páncéloshadsereggel. Az I. és II. SS páncéloshadtesteknek (1., 12., 2., 9. SS pc. ho) Enying, Kálóz vonalán kellett áttörniök a 26. hadsereg védelmét. Majd balszárnyával a Sárvíz csatornán keresztül elérni a Dunát, innen főerőit délnek fordítani, és Dombóvár—Bonyhád, Szekszárd birtokbavétele után elfoglalni a Pécs előtti hegyvidéket, itt egyesülni a Donji Mihojlac, Valpovo felől előretörő német erőkkel. A 6. SS páncéloshadsereg második lépcsőjében tartózkodó két gyaloghadosztálynak (44. gránátos hadosztály és a 25. magyar hadosztály) pedig meg kellett szálnia Dunapentele és Paks között a Duna nyugati partját. Seregélyes és a Velencei-tó között a III. páncéloshadtestnek (1., 3., 23. páncéloshadosztály és a 356. gyaloghadosztály) kellett támadnia, elfoglalni a Velencei-tó és a Duna közötti szakaszt (Adony, Kisvelence), majd Budapest irányába csapást mérni a 4. gárda és 46. szovjet hadseregek hátába. Hitler február 25-én közölte Wöhlerrel, hogy a tervet jóváhagyta. Egyben aláhúzta, hogy a támadás elsőrendű feladata, gyorsan megtisztítani a Dráva, Duna és Balaton közötti háromszöget. A támadás kezdetét március 5-ben jelölte meg.

15 A Führer főhadiszállásán február 26-án 11 órakor megbeszélésre került sor, amelyen részt vettek az összes érintett hadseregek parancsnokai. Végleg tisztázták az átcsoportosítás, az erőelosztás és a végrehajtás kérdéseit. Minden intézkedést megtettek, hogy rejtsék a szovjet felderítés elől a 6. SS páncéloshadsereg átcsoportosítását Székesfehérvár körzetébe. Ezért a csapatok mozgását nem eredeti elnevezéssel, hanem a „Magyarországi magasabb műszaki parancsnokság" fedőnévvel szerepeltették. Hitler a megbeszélés végén üzenetet küldött támadásra készülő csapatainak, és arra kérte őket, hogy a más arcvonalakon elszenvedett vereségekért itt vegyenek kárpótlást. Február 20. és március 6. között Fejér megye keleti és nyugati felén a szembenálló felek lázas gyorsasággal készülődtek az összecsapásra. Tolbuhin marsall utasításai alapján a hadseregek nemcsak védelmi rendszerüket tökéletesítették, hanem törzs- és harcgyakorlakoton készítették fel a csapatokat a védelmi harcra. Fokozták a felderítéseket, és állandóan figyelemmel kísérték a német csapatmozgásokat.