A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
A legnépesebb falvak lakásellátottsága (1960. január 1.) A település A száz lakosra jutó A száz lakószobára jutó lakó A száz lakosra jutó lakószoba Komplex mutató A település lakó szoba lakóhelyiség A száz lakószobára jutó lakó A száz lakosra jutó lakószoba értéke az átlag " (,-ában Bicske 360 139 236 255 38,7 215,4 97,0 Csákvár 353 144 243 241 37,6 213,3 96,0 Ercsi 373 141 239 262 35,9 216,7 97,6 Mezőfalva 370 144 242 255 38,5 218,8 98,5 Pusztaszabolcs 407 145 245 277 35,4 225,8 101,7 Mór 370 146 244 251 38,8 219,2 98,7 Sárbogárd 344 148 247 230 41,9 216,9 97,7 Enying 381 149 250 252 38,5 222,5 100,2 Gárdony 340 133 223 153 64,5 229,5 103.3 Polgárdi 399 157 259 248 37,9 227,4 102,4 Seregélyes 395 142 241 276 35,3 222,4 100,1 39 nagy település átlaga 371 152 252 244 40,9 222,1 100,0 A lakásellátottságot jellemző komplex mutató szerint a legnépesebb Fejér megyei falvak egy része eléri, vagy meghaladja a hasonló települések szintjét. A lakáshelyzet egy másik mutatója — a szobák számához viszonyított népesség — alapján megállapítható, hogy a falvak többségében (64 településen) a 100 szobára jutó lakók száma magasabb, mint például a megyeszékhelyen. A falusi lakások több mint % részét tulajdonosi, szemben a városi lakásokkal, amelyeket 66 %-ban főbérleti, társbérleti és szolgálati jogcímen használnak. Az 1960. évi lakásállománynak 57 %-a 1, 41 %a 2 és 2 %-a 3 és több szobás. A falusi népesség nagy része olyan lakásokban lakik, amelyekben nincsen fürdőszoba, vízvezeték és hideg, vagy vertföld padozatú. A falusi lakások felszereltsége az országos helyzetnél valamivel kedvezőbb, de nem kielégítő. Fürdőszobával az összes lakásoknak mindössze 8 %-a, vízvezetékkel 4 %-a, meleg padozattal 48 %-a és villanyvezetékkel 70 %-a rendelkezik. A nagyobb települések közül a lakások vízvezetékkel való ellátottsága egyedül Ercsiben mondható viszonylag jónak, a lakások 22 %-a van bekötve a közműves vízhálózatba. A fürdőszobás lakások aránya Bicskén, Ercsiben, Pusztaszabolcson és Gárdonyban (10—16 % közötti) a legmagasabb. A legtöbb falu képe előnyös változáson ment keresztül a közelmúltban az új lakóházak, kommunális létesítmények építésével, valamint a régi épületek felújításával. A lakásállomány 1966. év végén 80 492, 25 %-kal magasabb, mint 1949-ben. A falvakban 1960—1966ig 6919 új lakás, ebből 2497 (36%) a 11 nagyobb településen épült fel. A lakással szemben támasztott megnövekedett igények kielégítésére az új lakások felszereltsége lényegesen jobb. Fejér megye kedvezőtlen vízföldrajzi helyzete jelenleg az ipari és mezőgazdasági üzemek telepítésének, illetve fejlesztésének fő megoldatlan problémáját jelenti. Nemcsak az ipari víz hiánya, hanem az ivóvíz-ellátás megoldatlansága is nehezíti a falusi településhálózat fejlődését. Ezért e kérdéssel részletesebben foglalkozom.
