A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
keresők vannak túlsúlyban; így Mátyásdombon (85 %), Pusztaegresen (82 %), Alsószentivánon (82 %), Lajoskomáromban (79 %), és Igaron (79 %). A falun lakó aktív keresők több, mint 26 %-a (33 ezer fő) dolgozik a lakóhelyén kívül eső munkahelyen, amely az országos átlagnál 6 %-kal magasabb. A legnépesebb falvakból eljáró keresők aránya Bicskén 41-, Gárdonyban 40-, Móron és Ercsiben 31 %. Számottevőbb falusi ingázási központok a megyében: Balinka, Pusztavám, Ercsi és Guttamási. A falusi településekre ingázóknak 88 %-a a fenti négy, nagyobb iparteleppel (bányával) rendelkező ipari jellegű településre jár dolgozni. A bejáró ipari munkavállalók száma Balinkán 2140 fő (a helybeli iparvállalati telephelyeken dolgozók 86 %-a), Pusztavámon 1464 (67 %-a). Ercsiben 753 fő (50 %-a) és Guttamásiban 579 fő <99 %-a). A népesség foglalkozási összetétele, valamint egyéb ismérvek (járásszékhely, magasabb szintű oktatási, egészségügyi intézmények, stb.) alapján a falvak az alábbi típusokba sorolhatók: központi jellegű, tiszta profilú és egyéb jellegű mezőgazdasági, valamint vegyes jellegű falvak. A falusi népességnek több, mint a fele (53 %-a), a mezőgazdaságon kívül egyéb jelleggel is rendelkező falvakban él. A tiszta profilú mezőgazdasági falvak népességének aránya 12 %. A fenti elhatárolásokat területi részletezésben vizsgálva megállapítható, hogy a tiszta profilú mezőgazdasági falvak népességének aránya a legmagasabb a sárbogárdi járásban (33 %), a móri járásban pedig nincs ilyen település. A magasabb szintű államigazgatási funkciót a járási igazgatási szerepkör betöltése jelenti. Ezzel a funkcióval Bicske, Mór és Sárbogárd rendelkezik. A járási székhely szerepkörének súlyát az igazgatott terület nagysága és népességszáma határozza meg. A legnagyobb területtel és népességszámmal a sárbogárdi járás rendelkezik (a székesfehérvári és dunaújvárosi járásokat figyelmen kívül hagyva), az igazgatott falvak száma 21. A járás közigazgatási határos területe 992 km 2 , közel 52 ezer főnyi népességgel. A bicskei járás területe 598 km 2 , a népességszáma 39 ezer, a móri járásé pedig 487 km 2 , 37 ezer főnyi lakossággal. önálló tanácsa 1967. január 1-i időpontban 92 falusi településnek volt. A többi 12 települést közös községi tanács igazgatja. A közös tanácsú települések a következők: Szár—Újbarok, Vértesboglár— Bodmér, Bicske—Csabdi, Isztimér—Bakonykúti, Moha—Sárkeresztes, valamint Tordas—Gyúró. A falvak demográfiai helyzete — ezenbelül a lakosság foglalkozási összetételének értéke, külterületi népesség aránya, stb. —, továbbá a települések betöltött központi szerepkörére vonatkozó 12 mutatószám együttes alkalmazásával számítottam ki a komplex mutatószámot. A kapott pontértékek alapján a településeket a mellékelt kartogrammon ábrázoltam. A fenti vizsgálati tényezőcsoport alapján a megyében a legfejlettebb 10 település sorrendje a következő: Mór, 186, Bicske 181, Sárbogárd 160, Gárdony 150, Pusztaszabolcs 150, Csákvár 145, Ercsi 140, Polgárdi 140, Enying 133 és Adony 124 ponttal.
