A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
A legnépesebb falvak területe és népessége A népesség A külA 1966. január 1én területi A település terület az 1949. az 1960. népesség (km 2 ) számaz 1949. az 1960. aránya szerint évi %-ában (%) Bicske 82 9 701 122,9 106,5 10,5 Csákvár 119 5 303 116,5 103,3 14,2 Ercsi 65 8 790 134,7 112,0 19,2 Mezőfalva 71 4 787 95,3 96,7 *o,7 Pusztaszabolcs 52 5 796 163,2 113,6 18,4 Mór 108 11 767 117,7 102,5 9,5 Sárbogárd 79 7 562 111,6 110,3 7,8 Enying 71 7 528 111,7 98,8 11,1 Gárdony 58 5 766 159,5 112,9 25,2 Polgárdi 72 5 719 121,4 102,9 24,2 Seregélyes 90 5 784 124,8 104,4 44,1 ÖSSZESEN 867 78 503 122,6 105,7 12,6 A legnépesebb falvak közül erőteljes a népesség szaporodása Gárdonyban, Pusztaszabolcson és Ercsiben; ezenkívül jelentős még Bodajk 1653 fős és Balinka 1027 fős tényleges szaporodása. Mezőfalván 234 fővel csökkent a népesség Nagyvenyimhez történt területátcsatolás következtében. Ezt figyelmen kívül hagyva, 87 fő a növekedés. Enyingen a két népszámlálás közötti időben 13 %-kal növekedett a népesség. 1960—1966 között — a járási székhely funkció megszüntetése után — 1 %-kal csökkent. A népesség számának alakulása tehát szoros összefüggésben van a funkcionális jellegű változással. A népesség Mezőszilason csökkent a legnagyobb mértékben 1949—1966-ig (1684 fővel), az 1949. évihez viszonyítva 38 %-kal. Erősen fogyott a népesség továbbá Nagylókon (947 fő), Kalózon (935 fő), Alapon (709 fő) és Szabadegyházán (525 fő). A magasabb szintű település egyik jellemzője a nagyobb népsűrűség, amely a népesség tömörülésének mutatója. A falvak jellege szoros összefüggésben van a népesség tömörülésével, valamint a népesség vándormozgalmával. A tiszta profilú mezőgazdasági falvakban legalacsonyabb a népsűrűség, és a legmagasabb a vándorlási veszteség. A népsűrűség a falvak népességnagyságával arányosan növekszik; a legnagyobb az 5000 lélekszámon felüli településeken. Ezek közül kiemelkedik Ercsi (1877 fő/km 2 ) és Mór (1762 fő/km 2 ) belterületi népsűrűsége, míg Enyingen 941, Bicskén 837 és Sárbogárdon 671 fő/km 2 közepes szintűnek mondható. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a külterületi lakotthelyek népessége az országos átlagnál 2 %-kal magasabb. A megye falusi népességéből 48 436 fő (18 %) külterületen élt. A külterületi népesség számát és arányát tekintve Fejér megye átmenetet képez az Alföld falusias szórvány és a Nyugat-Dunántúl, valamint az északi országrész többnyire falusias zárt települési típusai között. Országo-
