A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

Január 27-én a Velencei-tótól keletre a Veréb, Pázmánd és Pettend térségében vívott súlyos harcokkal végetér a küzdelem; ez a terület estére végleg felszabadul. A szovjet támadás a németeket a tó déli oldalára szorítja, az 1. páncéloshadosztály a 24. páncélosezred I. osztályával Gárdony •— Zichyújjalu — Nagyperkáta térségében gyülekezik. Délben Berlinben, a Wehrmacht főhadiszállásán tartott helyzetmegbeszélésen Heinz Guderian vezérezredes jelenti Hitlernek: „Vezérem, a „Dél Hadseregcsoportnál" valamit éleződött a helyzet." Hitler válasza: „Itt azonnal félbe kell hagyni!" [T. i. a harcot, B. J.] „Ennek semmi értelme többé." A Budapesten körülzárt német és magyar csapatok felmentésére indított három támadás kudarcát tehát maga Hitler is beismeri, a felmentésre kiszemelt csapatoknak pedig „az utosó embere is érezte, hogy ezzel elvesztek a Budapesten körülzárt bajtársak, és hiábavalók voltak az utolsó hónap saját súlyos áldozatai".

1613 Ez utóbbi megállapítást Rolf Stoves, az 1. német páncéloshadosztály történetének aránylag tárgyilagos krónikása 1961-ben tette. A Wiking SS-páncéloshadosztály 1968-ban megjelent történetében viszont már az áll, hogy a hadosztály még január 29-én is a Budapest elleni támadásra készült; előtte csak egy megvert szovjet lovashadosztály volt. A 7 órára kitűzött támadást köd miatt 8, majd 9 órára halasztották. Röviddel az utolsó támadási időpont előtt azonban -szovjet támadás kezdődött, erős légitámogatással. A támadást egy szovjet harkocsihadtest indította, 180 harckocsival. A hadosztálynak ereje végső megfeszítésével sikerült a szovjet támadásokat elhárítania. És most lássuk ehhez a megjegyzést, a Wiking történetéből : „Ha tudjuk, hogy a Philipp páncélos-harccsoport előretörését is, amellyel a hadosztálynak 1. 10-én összeköttetése volt, a bekéritési gyűrűtől mintegy 16-km-re nyugatra(!) az 1. páncéloshadosztály ütközetsávjában magasabb parancsra meglepetésszerűen kellett félbeszakítani 1. 26-án, torlódnak az ilyen jelenségek a Budapest felmentéséért vívott harcban. Akkoriban árulásról beszéltek. Olyan állítás ez, amelynek érdemes volna utánanézni."

164 A szovjet előnyomulás feltartóztatására a IV. SS-páncéloshadtest főparancsnoksága január 27-én és 28-án átcsoportosításokkal próbálkozik. A VeZencei-íótól északra és keletre fekvő terület végérvényesen szovjet csapatok kezére kerül; támadásuk közvetlenül Székesfehérvár ellen irányul. Gille SS-Obergruppenführer ezért sietve ideirányítja az 1. páncéloshadosztály harckocsijainak és tüzérségének egy részét, továbbá a Totenkopf SS-páncéloshadosztályt. Közben az 1. páncéloshadosztály főerőinek a 24. páncélosezred I. Párduc-osztályával Perkátán át Dunapentele felé kell előretörniök, ahol a váratlan szovjet támadás bekeríti a 3. páncéloshadosztály egy részét. A 394. páncélgránántos-ezred parancsnoka csak az utolsó pillanatban tud elmenekülni a megállás nélkül az ezred harcálláspontjáig törő T 34-esek elől.

165 A németek mozdulatai a szovjet repülők bombáinak és fedélzeti fegyvereinek szinte állandó tüzében mennek végbe. Az 1. páncéloshadosztály 73. páncélos-tüzérezredét a Pusztaszabolcs felé vezető