A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

mított komplex mutató szerint rangsorolja Fejér megye falusi településeit. Az ágazati mutatók szubjektív ítélet szerinti fontosságának megfelelő súlyarányokkal való átlagolására első ízben Kóczián Zoltán—dr. Lukács Pál: „Kísérletek a területi statisztika módszereinek alkalmazására" című tanulmányában került sor.* A települések fejlettségének sajátos elemzési eszközein (komplex vizsgálati módszereken) kívül a hagyományos statisztikai elemzési módszereket is alkalmaztam. (A fejlettségi és ellátottsági színvonal megállapításához felhasznált adatok, illetve mutatók felsorolását a 2., a mutatók kiszámításának módszerét a 3. számú melléklet tartalmazza.) 2. A települések demográfiai helyzete. A Mezőföldön a területegységre jutó települések száma alacsonyabb az országos átlagnál. Mivel a megyének mintegy fele ezen a területen fekszik, ebből következik, hogy Fejér megyére a közép- és nagyfalvas települési tájszerkezet jellemző; az 1000 km

2-re jutó falvak száma 25, szemben a Dunántúl déli és nyugati részének lényegesen magasabb 70-es település sűrűségével. A ritkább település sűrűség következménye, hogy az egy községre jutó lakosok száma magasabb az országos átlagnál; Fejér megyében az „átlagközség" népessége 2628, az országosnál 817-tel több. A településhálózat népességnagyság csoport szerinti vizsgálata még áttekinthetőbbé teszi — az ország más részeivel összehasonlítva — a megye településszerkezetét. A falusi népesség megoszlása településnagyság szerint (1966. január 1.) (%) A falusi települések nagyságrendjére vonatkozó fenti adatok világosan mutatják, hogy a megye népességének többsége a nagyobb településeken él. A 2000 főnél nagyobb népességszámú falvak aránya * Megyei és Városi Statisztikai Értesítő, 1965. 1—3. száma.