A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

nagyjából a Váli-víz mentén helyezkedik el. A hadtest balszárnyán az 1. német páncéloshadosztály rendkívül nehéz helyzetben kénytelen harcolni. A baracskai kudarchoz csatlakozik a velencei, ahol szintén nem sikerül a helységeket elfoglalni. A két helység között, a budapesti út mentén fekszik Pettend, ahol az előző éjjel kudarca után a németek újra próbálkoznak. Éjjeli támadásuk azonban, a bevetett 5 Párduc ellenére is kudarccal végződik, s csak egy újabb, reggel 7-kor ismét Párducokkal indított támadással sikerül ezt a néhány házat elfoglalniuk. Veszteségeik jelentősek, elsősorban a szovjet gránátvetők és csatarepülők miatt.

155 A Wiking SS-páncéloshadosztály története elmondja, hogy a hadosztály támadását az egyre erősbödő szovjet ellenálláson kívül az időjárási viszonyok is nehezítették. A támadás január 25-én végleg elakad.

150 25-én az 1. páncéloshadosztály ismét erősítést kap, az éj folyamán Erfurtból 17 Párduc megérkezik Hajmáskérre, és onnan Székesfehérváron át nyomban a hadosztályhoz irányítják őket. Szükség is van az erősítésre, mivel e napon a Baracskánál már védelemre szorult páncélgránátosokat csak 6 Párduc támogatja. A hóesésben a szovjet csapatok újra meg újra támadnak, s a fellágyult talaj sem akadályozza őket. A német páncélgránátosok ismét jelentős veszteséget szenvednek. A harc hevessége csak 2ö-án, a reggeli órákban csökken valamennyit. Január 26-án az 1. páncéloshadosztály egyik páncélgránátoszászlóalja 6 Párduccal, Pettendtől kiindulva északnyugatnak támad, és még virradat előtt elfoglalja Pázmándot. Mivel Baracskánál a a szívós szovjet ellenállás következtében nem sikerül átkelni a Válivizen, hogy a budapesti úton folytassák a támadást, a IV. SS-páncéloshadtest parancsnoksága elhatározza, hogy az országúttól északabbra, Kajászónál kísérli meg az átkelést, nogy onnan részben tovább támadjon keletre, részben pedig délnek kanyarodva, a Baracskánál harcoló szovjet csapatokat hátbatámadja, és aztán Tárnokon at küzdje ki az áttörést Budapesthez.

157 A német támadással szemben a szovjet 1. gépesített és az 5. gárda-lovashadtest véd. A két hadtestet természetesen az egész 4. gárdahadsereg segíti, s a németeket nem passzív védekezéssel, hanem állandóan nyugtalanítva, a támadásokat ellenlökésekkel viszonozva állítják meg. Ilyen ellenlökésre kerül sor január 26-án Verébnél és ettől délre, ahol ismételten sikerül elvágni az 1. német páncéloshadosztály utánpótlásának útvonalát. A németek erre páncélgránátosokkal betörnek Verébre, azt részben el is foglalják. Az utakon azonban továbbra sem közlekedhetnek biztonságban, járműveik, szállítmányaik sorra tűnnek el. különösen éjszaka.

158 Közben a nap folyamán az 1. páncéloshadosztály páncéloscsoportja Pázmándtól északra, Veréb mellett megindul kelet felé. Hamarosan elérik a Váli-vizet, de ennek eljegesedett keleti partjára a Párducok nem tudnak felkapaszkodni. A Párducok, a lövészpáncélosok és az önjáró lövegek észak, kelet és dél felé biztosítanak, közben az utászok lerobbantják a part egy részét. így azután, 16 óra körül a Párducok, mögöttük a lövészpáncélosok áthaladnak a pata-