A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

érdekelt személyek — húzódoztak az építkezésben történő közvetlen részvételtől, s ezzel a személyi problémák rendezését késleltették. Az említettek a kivitelezés irányításában, helyszíni vezetésben okoztak problémát.

232 Nem elhanyagolható körülmény, hogy az építkezés első éveiben válik országosan is építőiparunk a nagyüzemi módszereket alkalmazó és ennek megfelelő irányítást igénylő iparrá. Az irányításban, a munkaszervezésben, az alkalmazandó módszerek tekintetében megfelelő jártassággal, tapasztalattal az érdekletek nem rendelkeztek. Ez is közrejátszott egyéb problémák mellett abban, hogy az országosnál jobban gépesített építkezésen

263 a munka termelékenysége nem alakult kedvezően, sőt az országos átlag alatt maradt. A tervek teljesítésének elbírálásakor a mennyiségi szempont érvényesült, háttérbe szorult a minőségi mutatók vizsgálata. Bár egyes különösen rossz minőségű munka — pl. görbe falazás — esetén a vétkeseket névszerint is megbírálták.

284 Az építésügyi miniszter megállapítása szerint a minőségi követelmények betartása az építkezésen a leggyengébb.

268 A tervek teljesítését az előirányzott forint-tervek felhasználási arányával mérték. Ez a — később elmarasztalt — ,,kerül, amibe kerül" — szemlélet eluralkodására vezetett.

2616 A pénzügyi tervek teljesítésének mértéke nem mindig állt arányban a létesítmények készültségi fokával. Végül szólni kell — a vizsgálat által is észrevételezett — bérezés, illetve a keresetek alakulásának egyes kérdéseiről, az anyagi érdekeltség érvényesítésével kapcsolatos problémákról. A Dunai Vasmű bérezés szempontjából kiemelt építkezés volt. Az ott dolgozók 10 %-os bérkiegészítésben részesültek — sürgősségi pótlék címén.

207 Ez általános ösztönzőként hatott a munkavállalásra. (Mint ahogy ezt hivatott szolgálni 1951 februártól a toborzott és szerződést kötött dolgozók pénzjutalma is).

2E8 A keresetek az év nyarán a gyárf munkásokra országosan jellemző havi bérek névleges átlaga (700 Ft.) — körül alakultak.

289 A magasépítők havi átlaga 650, a mélyépítőké 880 Ft volt.

270 A július 1-én életbeléptetett kollektív szerződés alapján a magasépítők bére 350—810 Ft között mozgott.

271 A keresetek megoszlási arányait tekintve azt látjuk, hogy pl. május első felében — a dolgozóknak mintegy 7—8 %-a sztahanovista szintet ért el. (200 %-ot, vagy ahhoz közel eső, illetve azt meghaladó teljesítményt produkált.)

272 Egyes megállapításokból kiderült, hogy az említettek keresete az átlag kétszeresét is elérte, illetve meghaladta.

273 Más források arra utalnak, hogy egyes időszakokban a normát nem teljesítők aránya a dolgozók harmadát — negyedét is elérte. (Feltételezhető, hogy a keresetek ennek megfelelően alakultak). Ezt a kedvezőtlen arányt egyes versenyek során átmenetileg néhány százalékra szorították le.

274 A keresetek arányát, mozgását jelentősen befolyásolta a munkaszervezés színvonala, (a terv, az anyagellátás és az anyaggazdálkodás problémája is).