A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

pították meg a pártszervezők részére tartott országos értekezleten a Dunai Vasmű tervteljesítésével kapcsolatban.

248 Április hó végén a Népgazdasági Tanács foglalkozott az építkezés tervlemaradásának okaival.

249 A lemaradás megszüntetése érdekében a tervezés (és a tervlebontás) megjavítását, az egyszemélyi vezetés megteremtését (a trösztök gyorsított kialakítását), az alvállalkozókkal való viszony rendezését, az anyagkezelés megszervezését és a minőségi ellenőrzés kiépítését szorgalmazták.

250 A tárgyalt időszakra vonatkozóan más forrásból

251 arról értesültünk, hogy a munka termelékenysége mélyén az országos átlag alatt maradt. Az egy állományi munkásra eső termelési érték május hónapban országosan 3225, a Dunai Vasmű építésén csak 2766 Ft. A tervek nem teljesítésében, a munka termelékenysége ilyen alakulásában nemcsak a már korábban vizsgált — elsősorban szubjektív — tényezők játszottak szerepet, hanem olyan (részben az építkezésen kívül álló) okok is, mint a terv-ellátás hiányosságai, az építőipari irányítás átszervezése és a nagyüzemi módszerek menet közbeni kialakítása, az építőipari anyaghiány, a bérpolitika kérdései és mint helyi specialitás: a lösztalajra történő építés problémái. Nagy beruházásainkra ebben az időszakban általában jellemző völt, a Dunai Vasmű építésére pedig különösen állt, hogy a tervek biztosítása a kivitelezés ütemével nem tudott lépést tartani, esetenként a tervekben hiány mutakozott, a részlettervek kidolgozása, szállítása késett.

252 A Dunai Vasmű építése is hiányos tervellátás mellett indult.

253 A beruházás globális ütemtervét a szovjet tervfeladatban lefektetett építési diagramm alapján 1950 őszén készítette el a KITI.

254 A NEB tájékoztatója szerint 1951-ben a beruházáson tervhiánnyal már csak a gyárépítés küzdött. A tervező (a KITI) túlterhelt, hiszen egyidejűleg kellett elkészítenie mind a gyár, mind a diósgyőri nagy kohó rekonstrukciós terveit: amellett, hogy a város főtervezői feladatától is csak 1951 májusában nyert felmentést.

255 A beruházás irányító szerve egyrészt a tervezés, másrészt a berendezések szállítását célzó szerződéskötések elhúzódása miatt nem látta biztosítottnak a gyári beruházás egészének a tervezett határidőre történő átadását. A városépítésben pedig — elsősorban a szűk építőipari kapacitásra hivatkozva — időbeli átprogramozást javasol.

250 A problémák sorához kapcsolódik az is, hogy az év folyamán az építőiparban egyes anyagokban hiány mutatkozott. Az építőanyagipar 1951 év második negyedében tervét csak 89,5 százalékra teljesítette.

257 Az építkezésen esetenként anyaghiány lép fel, vagy a leszállított anyagok (pl. tégla) minősége kifogásolható.

253 Ez objektíve gátolja a rendszeres, folyamatos munkát. Továbbá az a tény is, hogy az anyaggazdálkodás tervszerűsége sem érvényesült folyamatosan. Sajátos nehézséget okozott a kivitelezés során, hogy mind a város, mind a gyár lösztalajra épült. A Pentelei lösztábla (de általában a lösztalaj) jellemzője, hogy nedves állapotban bizonyos határig szilárdabb, mint kiszáradva. Ez a körülmény különleges eljárás kidolgozását (ezt a Szovjetunióban megoldották) és alkalmazását tette