A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

A dolgozók legjobbjainak erőfeszítéseit, példamutatását hazánk felszabadulásának évfordulóján kitüntetésekkel jutalmazták.

220 A felszabadulási versenybein brigádja valamennyi tagját sztahanovistává nevelő Jeszenovits Gyula kőművest a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozatával tüntették ki. A magatartásukkal, példamutató munkájukkal kitűnt ifjúmunkások közül Bugyi Erzsébet, Kis Albert, Matola József és Neugebauer Mária részesült kitüntetésben. Március folyamán a kormány „Dunai Vasmű Emlékérem" alapítását határozta el.

230 (Azzal, hogy évente két alkalommmal — május I- én és november 7-én — az éves, illetve majd a többéves múlttal rendelkező törzsgárda munkáját ilyen formában is honorálja). Az emlékérem kiosztására a munka ünnepét megelőzően került első ízben sor. Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter 250 dolgozót tüntetett ki emlékéremmel, akik egy éve dolgoztak az építkezésen.

231 A Nehézipari Beruházási Vállalattól hárman, a Betonútépítő Vállalattól II- en, a MÁV-tól 9-en kaptak emlékérmet, míg a többin csaknem egyenlő arányban — a Vasútügyi Főosztály (MÁV pályaépítők), a Dunamenti Magasiépítő és Mélyépítő Vállalat dolgozói osztoztak. Május elsejét — egyúttal az építkezés születésnapját — méltó külsővel, színpompás felvonulással, a görög nép szabadságharca iránti szolidaritás jegyében ünnepelték meg a dolgozók.

232 Az egy éves munka eredményéként az építkezés külsejében már kezdett városi formát ölteni. Felépült az első (a 4-es) utca. Az ünnep tiszteletére városcsinosító verseny bontakozott ki, s ennek keretében befejeződött a 4-es utca parkosítása, — amely ekkor az építkezés főutcája volt. Ezt az ünnep tiszteletére Május 1. utcának nevezték el.

233 A Május 1. utcában lévő kocka alakú épületekben („a kockákban") kapott helyet a pártbizottság (5-ös kocka), a NEB (4-es kocka), az orvosi rendelő (3-as kocka) és a Magasépítő Vállalat (a későbbi 26-os tröszt) központja.

234 Javultak a közlekedési viszonyok is. Az első épületeket betonutak kötötték össze. Az év elején elkészült a város rakodó pályaudvara. Az év első hónapjaiban már megindult a rendszeres vízszolgáltatás. Májusban pedig megkezdte üzemelését a napi 10 000 kg kapacitású kenyérgyár. Az építkezés magját továbbra is a barakk-táborok övezték. Az ideiglenes létesítmények (posta, konyhák, éttermek, sportpálya) mellett az épülő végleges középületek (az általános iskola, üzletház, az óvódák, a pártház, a mozi és a nyomda), az elkészült és munka alatt álló lakóházak már érzékeltetek a jövőbeli város körvonalait.

235 A fejlődés tényének elismerését jelentette, hogy a kormány 1951 tavaszán határozatot hozott Dunapentele község, illetve az építkezés várossá alakításáról.

326 Ennek alapján május 18-án a tanács városi tanáccsá alakult át.

237 Létszámát az új feladatoknak megfelelően megemelték, a tanács tagságát pedig 101 főre egészítették ki. A Házi Árpád belügyminiszter, Csuhaj Ferenc és Neichel László (a megyei pártbizottság titkára, illetve a megyei tanács elnöke) jelenlétében megtartott alakuló ülésen a 13 tagú végrehajtó bizottság elnökévé Berecz Bertalant, elnökhelyettesévé Borbás József sztahanovista