A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

val. Ezektől balra, délnyugaton az 1. páncélgránátos-ezred és a 37. páncélos-utászzászlóalj 10 Pz IV. harckocsival. Nyugatról a Ney Károly SS-Obersturmführer vezette magyar hungarista önkénte­seknek kellett támadniuk. A támadás kezdetben, az V. tüzérhadtest és a hadosztály tüzér­ségének támogatásával, iól halad előre. A város szélén azonban már erőteljes szovjet ellenállás bontakozik ki, amit csak a délnyugatról támadó megerősített páncélgránátos-ezred tud megtörni. A várost védő 21. szovjet gárda-lövészhadtest egységei mindenütt szívósan ellenállnak: a német harckocsikat saját T 34-esekkel és Shermanok­kal tartóztatják fel, a német gránátosokkal szükség esetén közel­harcot vívnak. A 1. páncéloshadosztály története elismeri, hogy a szovjet csapatok ellenállása folytán az éjjeli harc „bővelkedett kri­tikus helyzetekben", és „gyakran meglehetős összevisszaság ural­kodott". A szovjet védők elkeseredett ellenállása ellenére a németek lassan felülkerekednek. Helmut Huppert alezredes, a támadó páncélosharc­csoport parancsnoka közvetlenül éjfél után, rádión jelenti: Székes­fehérvár nyugati része saját kézben. Ezt követően a 23. páncélos­hadosztály kérdezi rádión: hol a támadó él? A hadosztály azt vála­szolja, hogy a helységben, s reggelre a város teljesen a németek birtokába kerül. Az 1. páncéloshadosztály állítólag csak csekély vesz­teséget szenved, viszont Ney hungaristái 500 embert vesztenek. Jelentős a németek zsákmánya is, harckocsik, szovjet és amerikai, továbbá német eredetű teherautók, vasúti vagonok, és elszállításra előkészített, sérült német harckocsik. Székesfehérvárnak, Észak-Dunántúl e legjelentősebb városának visszafoglalása érthető örömöt vált ki a német és a nyilas vezetők körében. Thunert vezérőrnagy hadosztályának e sikeréért Hitlertől később megkapja a „vaskereszt lovagkeresztjét". Vitéz Heszlényi József vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, külön napi­parancsot ad ki a visszafoglalás alkalmából. Szálasitól Thunert ve­zérőrnagy és a városba elsőnek betört rohamosztag parancsnoka, Kohlmann német főhadnagy megkapja a magyar lovagkeresztet. 151 Január 22-én a 23. német páncéloshadosztály parancsot kap, hogy támadjon előbb délre, majd Székesfehérvártól északra fordul­jon keletnek, Csala felé. A 128. páncélgránátos-ezred kezdi délre a támadást, és Kiskecskemétnél találkozik az 1. német páncéloshad­osztály és a Wiking ide nyomult páncéloscsoportjával. Hevesebb harc bontakozik ki keletebbre, a 126. páncélgránátos-ezred sávjában. Itt a szovjet csapatok a német harckocsik hátukban való megjelenése után sem hagyják abba a harcot. A német harckocsik 11 órakor el­indulva, elfoglalják Gyula-majort, majd a Székesfehérvár—Csala országút mentén próbálják folytatni az előnyomulást. Közben szov­jet gyalogság és páncélos erői ellenlökései érik őket, s a 174-es ma­gaslat közelében a szovjet páneéltörőágyú- és harckocsi-reteszállás­nál végképp elakadnak. 152 A Wiking SS-páncéloshadosztály, támadását keleti irányban foly­tatva, január 23-án Adonynál eléri a Dunát. Különösebb eredményt ez nem jelent, az SS-ek észak felé kísérleteznek tovább, de sem itt

Next

/
Thumbnails
Contents