A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

ismertetés módszereit, mind a bevezetés ellenőrzésének formáit. 193 A szakszervezeti munkahelyi bizottságok által szervezett, a bizalmiak és művezetők közreműködésével tartott ismertetéseket a műszakiak által nyújtott helyszíni segítségadás követte a brigádok szervezésében, a munkafeltételek biztosításában. Majd a kollektívák megalakításának ellenőrzése következett a szakszervezet részéről. A brigádok létreho­zásában a DISZ azzal segített, hogy 20 olyan kollektívát hozott létre, amelyek mintául szolgálhattak az alakuló brigádok számára. 194 A brigádszervezés jelentős, de még nem teljes eredménnyel járt. Június közepére — a mélyépítés kivételével — a dolgozók 70 %-a brigádban dolgozott. 195 Ilyen arányt írt elő az építkezés egészére vo­natkozóan az Építésügyi Minisztérium rendelete. Az új munkamódszer elterjesztésén elsősorban a Maximenkc­féle gyorsfalazás széleskörű alkalmazását értették. A brigádok számá­nak növelése mellett a gyorsfalazás elterjesztésében is eredményeket értek el. Ezek több okra vezethetők vissza. A gyorsfalazás meghonosítása érdekében pl. a Dunai Vasmű DISZ Bizottsága valamennyi falazáson dolgozó ifjúsági brigád szá­mára előírta a Maximenko módszer alkalmazását. 100 Az ilyen admi­nisztratív jellegű intézkedés mellett vonzóvá tette az új módszer al­kalmazását, hogy bevezetése a teljesítmények (ennek megfelelően a kereset) emelésével járt. A teljesítmények emelése nemcsak anyagi, hanem erkölcsi elismeréssel is (pl. a sztahanovista cím elnyerésével) párosulhatott. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban — május hónapban — 757 építőmunkás (az építőiparban foglalkoztatot­tak mintegy 8 %-a) érte el a sztahanovista szintet, illetve jelzőt, vagy a vállalat legjobb okleveles dolgozója címet. 197 Az új módszer alkal­mazása egyúttal — mint ezt a tavaszi munkaversenyek igazolják — további újításokra, észszerűsítésekre ösztönzött. Nem véletlen, hogy az újító-mozgalom különösen a magasépí­tőknél válik jelentőssé. E területen hetenként átlag 20—22 újítást nyújtanak be. 198 Ezeknek egyharmadát — mint bevezethető-megfe­lelőt — alkalmazzák is. A munkamódszer javítására, az újításokra való törekvés a mun­kához való viszony változásának kezdeti jelei az építkezéseken. Mind többen ismerik fel azt, — amit Horváth László betonozó brigádvezető meg is fogalmazott, — hogy a terv célkitűzései és egyéni érdekük egybeesik egymással: „Túlteljesítjük a tervet, többet keresünk, ha­marabb költözhetünk a magunk építette házainkba." 199 A kongresszusi verseny folytatásaként már március első felében újabb kezdeményezések indulnak, hogy felajánlások tételével és meg­valósításával méltón ünnepeljék meg hazánk felszabadulásának ha­todik évfordulóját, illetve május elsejét. Az építkezés lapjához, a Dunai Vasmű Építőjéhez, olyan levelek érkeznek, amelyekben kő­művesek, betonozok, segédmunkások arról írnak, hogy: addig foly­tatják a munkaversenyt, amíg a Dunai Vasmű felépül. 200 A főépítés vezetőségek, illetve egyes munkahelyek brigádjai egy­részt még a kongresszusi verseny során tett hosszabb lejáratú fel­ajánlásaik teljesítésére törekednek, másrészt új felajánlásokat tesz­nek a közelgő évforduló tiszteletére. 201 A IV. főépítésvezetőség pl.

Next

/
Thumbnails
Contents