A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
két és félszerese volt az építkezésre jellemző párttagság arányának. 174 A párt vezető szerepe — még a korabeli mennyiségi szemléleten alapuló követelményt tekintve is — biztosítva volt. A problémát az okozta, hogy a párt-alapszervezetek és a munkahelyi üzemi bizottságok között a funkciók elhatárolása nem nyert tisztázást, az együttműködés formái nem mindenütt alakultak ki. Gyakori volt, hogy az alapszervezetek átvették a szakszervezeti bizottságok hatáskörét, feladatait. 175 A pártirányítás nem megfelelő értelmezése, a feladatok elhatárolatlanságából adódó problémák következtében a munkahelyi bizottságok idejük nagy részét apró ügyek, reklamációk intézésére fordították. Ez elvonta figyelmüket a politikai tömegneveléstől, bizalmi hálózatuk ilyen jellegű foglalkoztatásától. 176 A szakszervezeti bizalmi hálózat — amely a tavasz folyamán (májusban 250—300, júniusban 400 tagból állt 177 ), — formálisan, de kiépült. A bizalmiak között azonban nem kevés számban akadtak olyanok is, akik nem voltak szakszervezeti tagok. A szervezethez tartozás gyakran formális volt, a funkció pedig (bizalmiak esetében) néhol csak jelképes. 178 Az említett problémák miatt a szakszervezeti politikai munka nemcsak színvonalban volt gyenge, de nem jutott el a dolgozók széles rétegéhez sem. Ezért a szervezettség növekedése lassú volt, menynyiségileg a követelmények alatt maradt. A Politikai Bizottság határozata alapján az építkezésen 70 %-os szervezettséget kellett: elérni. 179 Ezzel szemben májusban a MÉMOSZ tagsága — ellentmondó adatok alapján 180 —• az építők 25—35 %-át foglalta magában. Egy hónappal később — két forrás csaknem azonos adata szerint 181 — 34—35 %-os a szervezettség. Ugyanekkor — a megfelelő politikai munka hiányában — 2500—3000-re tehető DÉFOSZ-tagság átigazolása vontatottan haladt. 182 A Politikai Bizottság által kitűzött szervezettségi szintet az építők szakszervezete az év első felében csak 50 %-ban tudta megvalósítani. A MÉMOSZ tagságát júniusban 4—4500 főre becsülték, más adatok szerint 3563 volt, 13 ezer (nemcsak építőipari) dolgozóból. 183 Kedvezőbben alakult a szervezettség a fiatalok körében. Ebben része volt annak, hogy — a márciusi aktíva határozatának megfelelően — a pártszervezetek foglalkoztak a DISZ-szervezetekkel, támogatták a fiatalok munkáját. A már említett kongresszusi verseny keretében végzett munkájukkal a DISZ-fiatalok elérték, hogy márciusban tagságuk (1931 fő) magában foglalta az építkezésen dolgozó ifjak 68 %-át. A tavasz folyamán — az áprilisi megtorpanás után — taglétszámuk tovább emelkedett (májusban 3490-re). Június végén — az építkezésre érkező diákokkal együtt — az ifjúság szervezettsége 70 %-os, a taglétszámuk megközelítette a 4 ezret. 184 1951 május közepén került sor az építkezés DISZ választmányának megalakítására. 185 A beszámolót tartó Kecskeméti László arról adott számot, hogy alapszerveiket 17-re emelték. Tervbe vették újabb alapszervezetek létrehozását, a DISZ bizalmi hálózat kiépítését és a szervezettség 90 %-os megvalósítását. A választmány állást foglalt a
