A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

Az említett intézkedés hatása elsősorban az oktatásban volt lemérhető.

165 Ott a lemorzsolódás csökkenését eredményezte. A határozatnak a tömegnevelés megjavítását célzó intézkedése, a képzés és az agitáció összekapcsolása kevesebb eredménnyel járt. Az agitációs munka hatásfokát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a népnevelők száma az igények alatt mardt. Nem érte el a Központi Vezetőség novemberi határozatában megjelölt arányt (minden 20 dolgozóra 1 népnevelőt), sőt visszaesést mutatott. Az egyik ezer dolgozót foglalkoztató munkahelyen pl. márciusban 17 népnevelőt foglalkoztattak.

166 Az építkezés növekvő arányai és káderigényei ugyanis szükségessé tették, hogy a legaktívabb népnevelőket funkcióba helyezzék. Friss, fiatal erek bevonására ugyanakkor csak minimális mértékben került sor.

167 A legaktívabbak kivonásával a hálózat minőségileg visszaesett, számszerint is csökkent. (Április közepén mindössze 248 népnevelőt tartottak nyilván az alapszervezetek).

168 Az agitátorok számában, minőségi összetételében bekövetkezett változás vetette fel az igényt, hogy — a párt kereteit túllépve — a tömegszervezetek legjobbjainak bevonásával a népnevelők számát emeljék, legalább 6—700 főre növeljék.

160 A kitűzött célt — mint látni fogjuk: elsősorban a szakszervezeti tömegbázis hiányában, alsóbb szervei kiépületlenságe következtében — nem tudták elérni, s így a feladatokra mozgósító agitációs tevékenység nehézségekkel küzdött, hatásfoka gyengült, akkor, amikor a feladatok növekedtek. Az egyénekhez szóló agitációs munka hiányosságait a tömegekhez intézett előadásos propaganda segítségével, továbbá az aktuális politikai feladatokat megoldó, kampányszerű tömegagitációval, valamint a sajtó olvasottságának emelésével részben lehetett pótolni. A tömegpropaganda keretében a pártszervezeteknek az építkezés jelentős számú dolgozójával sikerült kapcsolatot kiépíteniök. Pl. a II. kongresszus anyagával foglalkozó — tehát a terv célkitűzéseit is ismertető — áprilisi tömegelőadásokon 1200—1600 dolgozó vett részt, az összes munkaviszonyban állóknak kb. 15 %-a.

170 Januárban széles tömegeket érintő agitáció indult: a Szabad Nép kampány célja ezer előfizető gyűjtése volt. Sztálin februári nyilatkozatát, illetve a pártkongresszust követően megalakultak és aktivizálódtak a békebizottságok, amelyek áprilisban aláírásgyűjtést folytattak a béke védelméhez történő csatlakozás, illetve termelési "felajánlások megtétele érdekében. Március—április folyamán 6 hetes kampány volt a Népszava előfizetők számának emelése érdekében,

171 illetve a Szabad Ifjúság terjesztése céljából. Az előfizetésgyűjtő kampányok keretében, majd azok lezárása után a propaganda és agitáció eredményes eszközeinek bizonyultak az országos napilapok és az építkezés sajtója. Általuk április-május folyamán a dolgozók több, mint egyharmada részesült rendszeres tájékoztatásban.

172 A tömegnevelés eszközeinek említett nehézségei és kampány jellegű eredményei mellett a káderkohó alakításához szükséges politikai tömegbázis alakulása, helyzete sem volt problémáktól mentes.