A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
vállalatnál ugyanekkor 1700-an dolgoztak. A Betonút Építő Vállalat átlagos létszáma 7—800 körüli. 1 '8 1951 első felében szórványos — és esetenként ellentmondó — adatok vannak a dolgozók kor és nem szerinti megoszlásáról. Az ifjúmunkások aránya áprilisban jóval 40 % felett (4800), májusban és júniusban szintén 40 % felett mozgott. 139 Június második felében — egy forrás szerint 140 — elérte az építésen dolgozók 50 %-át. A nők arányára vonatkozó források is becsült adatokra szorítkoznak.. 141 Ezek alapján arányuk (május és júniusban) elérte, illetve meghaladta — 20—25 %-os részvétellel — a vonatkozó kormányhatározatban megjelölt 21 %-ot. 142 Miután — a munkaerőgazdálkodást szabályozni hivatott rendelkezésekkel ellentétben — az építkezés munkaerőszükségletét elsősorban a kaputól történő felvétellel kellett biztosítani, ez nemcsak a létszám alakulásában, a dolgozók összetételében éreztette hatását, hanem befolyásolta az építkezés politikai légkörét is. A munkaerőszükséglet biztosításának, a hiány csökkentésének igénye a' jelentkezettek megválogatását nem tette- lehetővé. Az építkezésen mindenki alkalmazásra talált. A célért lelkesedő ifjú, a politikailag tájékozott munkás, a politikában járatlan szegényparaszt éppen úgy, mint a politikailag közömbös, vagy éppen ellenséges elemek. Olyanok is, akiket őszinte heroizmus fűtött, olyanok is, akik munkát kerestek és olyanok is, akik csak pénzt akartak keresni. Az arany és a sár elegyedett össze kényszerből, ütközött össze szándékosan a másik legyűrése érdekében, bízva abban, hogy maga mellé állítja a politikailag közömbösök, vagy a politikában járatlanok hatalmas tömegét. A két ellentétes pólust a pártszervezetek és a tömegszervezetek aktív tagsága, illetve az erkölcsileg és politikailag nemkívánatos elemek rétege alkotta. Ez utóbbiak számáról, az építkezésen elfoglalt arányáról adatok nem állanak rendelkezésre. Tény azonban, hogy egy részük a fegyelem tudatos bomlasztására, a munkaerőgazdálkodás problémáinak súlyosbítására törekedve nemcsak fizikai kárt okozott, hanem az erkölcsi-politikai légkört is mérgezte. 143 Előfordult (pl. az április 10-i bérfizetéskor), hogy többszáz dolgozónak a bérét rosszul számfejtették, s emiatt 3—400 dolgozó hagyta el az építkezést. A laza ellenőrzést kihasználva mások 380 000 Ft-os bércsalást követtek el. Az építkezésen párttagkönyvek ellopására is sor került. Egyesek élelmiszerrel folytattak feketekereskedelmet, míg mások saját testüket bocsátották áruba. Az akkori körülmények között az építkezés politikai és gazdasági vezetése számára központi kérdéssé vált az adott szintű bázisra támaszkodó aktív politikai munka kibontakoztatása, a munkafegyelem megszilárdítása, az erkölcsi és politikai szempontból nemkívánatos elemek felelősségre vonása, vagy eltávolítása. E kérdés megoldása a légkör alakítása, a tervfeladatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása szempontjából nagy jelentőségű. A feladat megoldását a vázolt helyzet kialakulása szükségessé tette. A megoldás eszközeinek, módszereinek megválasztását egyrészt
