A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

műszak keretében — több mint ezer dolgozó tett felajánlást, kifejezésre juttatva a koreai nép iránti együttérzését. A műszakban résztvevők átlagteljesítményüket 114 %-ról 142 %-ra emelték.

49 Október hónapban pedig a mélyépítésben dolgozók 70 %-a kapcsolódott be a munkaversenybe, ugyanekkor az ott dolgozóknak több, mint fele már brigádban tevékenykedett.

50 A versenyszervezés eredményeiben, a brigádok számának növekedésében kifejezésre jutott, hogy az építkezésen dolgozók jelentős részével sikerült megértetni munkájuk célját, népgazdasági jelentőségét és eloszlatták azt a bizalmatlanságot, háborús pánikot körükben, amelyet egyes elemek keltettek a munkahelyeken és a szállásokon. A szervező és nevelő munkával párhuzamosan a nyár és a kora ősz folyamán javítottak a dolgozók életfeltételein is. Elkészültek a barakk-szálások, konszolidálódott a helyzet az étkeztetés és vízellátás területén. Autók beállításával, ideiglenes dunai kikötő építésével javítottak a közlekedés és szállítás feltételein. A tömegesen érkező föld- és egyéb gépek sokat könnyítettek a dolgozók munkakörülményein. Az öt hónapra visszatekintő munka kezdeti eredményeinek megszilárdítását, annak ellenére, hogy további párt (és DISZ) alapszervezetek alakultak,

51 az egész építkezést átfogni képes pártszervezet hiánya kedvezőtlenül befolyásolta. Az eredmények megszilárdítása, a munka és a végzéséhez szükséges feltételek további javítása igényelte, mind az építkezés, mind az ott folyó politikai munka nagyobb támogatását az országos szervek részéről. Ezt tette szükségessé az az új feladat is, amely 1950 őszén állt az építők előtt. b) A pártszervezetek megalakulása és a tömegszervezetek kiépülésének kezdete. Ősz folyamán — mint már szó esett róla — ötéves tervünk újabb módosítására került sor. A koreai háború kitörése, a magyar—jugoszláv viszony elmérgesedése, a feszült nemzetközi helyzet a nehézipari beruházások fokozására, a szocializmus építésének gyorsítására inspirálta az országos vezetést. Ezért — a tervezettnél korábban — megkezdődött a gyár építése.

52 Az új feladat végrehajtása, a beruházással kapcsolatos teendők halmozódása országos állásfoglalást, intézkedést igényelt. Ennek jegyében jött létre a Központi Vezetőség novemberi határozata a Dunai Vasmű építésével kapcsolatos feladatokról. Ezt szolgálták azok az intézkedések, amelyek már a határozat szellemében, de még azt megelőzően születtek meg. Még a párthatározat megjelenése előtt, de már a gyárépítés igényét figyelembe véve intézkedések történtek a beruházás támogatása érdekében. Ezek elsősorban a beruházáshoz szükséges munkaerő biztosítását, a kivitelezés kollektíváinak megteremtését, az építésben alkalmazandó munkamódszer elterjesztését szolgálták. A megemelt feladat végrehajtásához szükséges munkaerő biztosításában a DISZ-nek szántak oroszlánrészt.

53 Október közepén megjelent a DISZ felhívása: „Építsük fel a Dunai Vasművet, ötéves tervünk büszkeségét!"

54 Ezt hazánk fiatalsága örömmel fogadta. A buda-