A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében
1927 1928 1929 1930 1931 5,4 % 6.0 % 6.1 % 5,9 o/ 0 5,6 % 1932 1933 1934 1935 1936 4,7 % 4,6% 4,3 % 4,2 o/o 4,6% Az 1945-ös évről csupán két hónapi kimutatás áll rendelkezésünkre. 1945 -novemberében kórházban ápoltak halálozási aránya 8,9 %, 1945 decemberében pedig 13,4 % volt. A fenti táblázat azt mutatja, hogy 1921 óta évről-évre fokozatosan javult a gyógyító munka hetékonysága, ami az ápoltak halálozási arányának állandó csökkenéséből látható. Egészen lényegtelen visszaesés csak az 1928— 1929-es években és 1936-ban volt. 1945 decemberében viszont a halálozási arány közel háromszorosa az 1933-as átlagnak. Az 1946-os év első felében a kórházban ápoltak halálozási aránya kissé csökkent az előző évhez képest, de még így is alig haladta meg az 1923-as év átlagát. A korabeli helyi sajtó lapjain nap, mint nap olvashatunk a kórház gondjairól, nehézségeiről. A betegek töltetlen szalmazsákon féküsznek, mert nem sikerült szalmát szerezni a zsákok megtöltésére. Nincs mentőautó, a betegeket lovaskocsin szállítják be a kórházba, sokszor 60—70 km távolságról. Az alispán 1945 nyarán a minisztériumban tárgyalt a kórház ellátmányának felemelése érdekében, „mert a kórházban általa is tapasztalt tűrhetetlen állapotnak véget akar vetni." 52 Ezekről a „tűrhetetlen állapotokról" is éppen az említett újság egy június végi számából értesültünk: „Döbbenetes kép! Valami grand guignol egyik hátborzongató kockája, amit itt látunk. Nem akarunk hinni a szemünknek! Ez lenne Fejér megye büszkesége, az országos hírű Szt. György Kórház? Nem! Rongyok, piszok, meg "piszok, áporodott meleg. A legyek tömege lepi el a betegeket, akiknek arcán ott ül minden más kín és fájdalom mellett az éhség, a rosszultápláltság fáradtsága. A mi tiszta kórházunk, jogos büszkeségünk úgy néz ki most, mint valami nyomor-tanya. A régi tisztaság helyén tobzódik a piszok, a légy és a tetű. Elsősorban ragyogó tisztaságot kell teremteni a kórházban! Fehérvár nemesszívű asszonyai, ne tűrjétek ezt a szégyent, ragadjátok meg a seprűt, a tisztítóruhát. Tüntessétek el a piszkot, irtsátok ki a legyeket, a tetveket. Mentsétek meg a kórházat, a betegeket, mert a kórház nem maradhat így, nem lehet fészke a járványos betegségeknek." 53 A kórház osztályai hosszú ideig a város 3 különböző pontján voltak elhelyezve. Az eredeti, romos épületekben 1945 őszéig fogolytábor volt, és csak ezután került vissza a vármegye birtokába. Az állami ellátmány a pénz vásárlóerejének rohamos csökkenése miatt a kórház fenntartásához szükséges gyógyszert, kötszert sem tudta biztosítani. A megye és a kórház vezetősége 1945 végén „Nagybizottságot" hozott létre, a kórház újjáépítése céljából megindítandó gyűjtésre. A Nagybizottság a „Székesfehérvári Mérnök és Építész Egylet" segítségét kérte, majd egy március végi nagygyűlésen a város dolgozóit is támogatásra szólította fel. Az „Újjáépítő Nagybi-