A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

Magasra szökött a tbc-halandóság is. Míg 1938-ban Magyarországon a tbc-halandósági arányszáma 10 ezer lakosra számítva 14,0 ezrelék, addig Fejér megyében 1945-ben (szintén nagyon hiányos adatok alapján) 25,0 ezrelék. Még így is elmondható, hogy a fertőző betegségek okozta megbetegedési és halálozási arány 1945-ben országosan is és a megyében is alacsonyabb maradt a vártnál. Hogy az itt-ott fellobbanó gócok kiterjedt járványokká nem egyesülhettek, az annak volt köszönhető, hogy az, országosan és megyei viszonylatban a nehéz körülmények között is jól megszervezett védőoltással a fertőző gócokat idejében elfojtották. Kiütéses tífusz esetén zárlatokat rendeltek el, és ha lehetséges volt, a beteget kórházba szállították. A vármegye a tavasz folyamán az Országos Közegészségügyi Intézettől himlőnyirkot kapott, és a himlőoltásokat június első felében elvégezték. Júliusban 4000 embert, augusztusban 16 község lakosságát oltották be hastífusz ellen. A kötelező diftéria oltást augusztusban a móri járásban elvégezték, a többi 4 járásban elrendelték. Szeptemberben és októberben több, mint 26 000 embert oltottak be hastífusz ellen. ,.A védőoltások hatására a megbetegedések száma nem terjedt el — írja a megyei tisztifőorvos jelentésében — és ezzel az eljárással sikerült több községben a fellépő megbetegedések tovaterjedését meggátolni és a tífuszjárványnak elejét venni."

43 Székesfehérváron 1945 nyarán volt erősebb járványgóc. Júliusban a kórház alkalmazottai betegedtek meg, amit védőoltással sikerült elfojtani. A betegek lakását fertőtlenítették, és védőoltásokat végeztek városszerte. Először a zárt közületek tagjait részesítették háromszoros oltásban. így az összes államvasúti alkalmazottat, a rendőrség tagjait, a rendőrségi fogdák, a vármegyeháza, a városháza, a pénzügyigazgatóság, a posta alkalmazottait. A város egész lakosságának védőoltását a polgármester július 25-én rendelte el. A védőoltást csapadékos tífusz oltóanyaggal végezték, mely egyszeri beoltás után védettséget adott. A védőoltásokat augusztusra befejezték, miután 21 000 embert beoltottak. Nagy nehézséget jelentett a fertőző betegségek elleni küzdelemben a felszerelés hiánya. A járványkórházak és berendezéseik a harcok folyamán tönkrementek, a fertőtlenítő gépeket a legtöbb esetben elhurcolták. így pl. a székesfehérvári járásban egyetlen gőzfertőtlenítő sem volt.

44 A megyei kórház járvány-osztályán mindössze 23 ágy állott a betegek rendelkezésére. A védekezésnél nem lehetett mellőzni a tetvességi vizsgálatokat sem. 1945 folyamán a vármegyében több tízezer ilyen vizsgálatot kellett végezni. Egyedül a székesfehérvári járásban 7500 vizsgálatot hajtottak végre az egészségügyi szervek. Igen sok tetvesnek talált egyént és lakását fertőtlenítettek. Sok esetben ezt házilag is végezték. Az egyes járásokban végzett védőoltásokat az itt közölt kimutatások szemléltetik.