A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

csapódik be. A robbanás olyan erős, hogy leszakad a hátsó láncve­zető kerék, négy futógörgő a lánccal együtt, és a harckocsi hátulja is megsérül. Ez a támadás már a szovjet hadvezetés megtévesztését szol­gálja, de hamarosan el is akad az aknazáron és a páncéltörőágyúk tüzében. Kisebb német előnyomulási kísérletre kerül sor Csóka­kőnél is. 134 Január 13-án Fejér megyében nincs említésre méltó harccselek­mény. Az 1. magyar lovashadosztály Pusztavámtól délre megpróbál ugyan előnyomulni, de sikertelenül. Az arcvonal többi szakaszán tüzérségi párbaj folyt. A Balek seregcsoport lázasan készül a ,,Konrád 3" végrehajtá­sára. A terv szerint a seregcsoport déli szárnyán, tehát a támadás sávjában a IV. SS-páncéloshadtest veszi át a parancsnoklást, a IV. SS-páncéloshadtest eddigi sávjában pedig az I. lovashadtest. A tá­madásban a IV. SS-páncéloshadtest az 1. páncéloshadosztály sávjá­ból kelet felé kiindulva, hídfőket hoz létre a Sárvíz-csatorna keleti partján. A támadás súlypontjában a Wiking és a Totenkopf SS-pán­céloshadosztály támad, mögöttük halad a 4. lovasdandár a támadás gyalogsági megerősítésére, és a megmaradt szovjet ellenállási fész­kek felszámolására. A Wiking Sárkeresztúr—Aha, a Totenkopf Fö­veny puszta irányában kezdi meg az előnyomulást, az 1. páncélos­hadosztály pedig Székesfehérvártól délre. A szovjet csapatok félrevezetésére a főtámadás előtt egy nap­pal a III. német páncéloshadtest 23. páncéloshadosztállyal támadást kezd, a Székesfehérvártól északra húzódó magaslatok el­foglalásáért. A második szakaszban a IV. SS-páncéloshadtest a Velencei-tó mellett délről elhaladva északkeletnek fordul, és a két SS-páncélos­hadosztály Ercsi—Ráckeresztúr térségében támad, az 1. páncéloshad­osztály pedig Baracska irányába. A 2. páncéloshadseregtől kivont ,,Reichs-Grenadier-Division Hoch- und Deutschmeister" hadosztályt, melynek érkezésével január 17-től számoltak, a helyzettől függően a támadás megerősítéséül vetik be, vagy a Székesfehérvártól északra levő védelemben. A fő támadás kezdete január 18-án reggel. 135 Január 14-én az arcvonal Fejér megyei szakaszán a szovjet tü­zérség élénk zavarótüzet lő a német állásokra, az 1. páncéloshadosz­tály jobbszárnyán, továbbá Zámoly környékén. 300 szovjet gyalogos 6 harckocsival betör Borbálapusztára, ezt a németek csak másnap tudják felszámolni. Sárkeresztestől 2 km-re északra, továbbá Csák­berénynél a szovjet csapatok századnyi erőkkel felderítési célú táma­dásokat kezdenek. A 4. gárdahadsereg Sárkeresztes—Zámoly térségben lázasan építi a védőállásokat. A német felderítés megállapítása szerint mélyen tagolt harckocsielhárító védelmet hoznak létre, és az állások előterét aknákkal és drótakadályokkal biztosítják. A német hadműveleti napló azt is megállapítja, hogy a szovjet csapatok az eddigi súly­pontokban különösen éberek. Ezen a napon már javában tart a IV. SS-páncéloshadtest két páncéloshadosztályának kivonása. Mindkét hadosztály Veszprém—

Next

/
Thumbnails
Contents