A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

Alig néhány helyen maradt meg a könyvtár vagy irattár tö­redéke, és még szerenesésnek mondhatók azok az iskolák, ahol né­hány térkép, szemléltető kép és egy-egy falitábla túlélte a pusz­tulást. Ennek ellenére az élet megindul az iskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete még el sem indulhat feléjük, a tanfelügyelő utasításai — még ha volnának is ilyenek — meg sem érkezhetnek falvainkba, az élet mégis éledni kezd már a tél folya­mán megyénk iskoláiban is. December 3. és 31. között, miikor a Vörös Hadsereg a megye nagy részét felszabadítja, a békés élet első nyomai jelentkezni kez­denek a felszabadult területeken. így a felszabadult községekben néhány hétre újra megnyílnak az iskolák. Január elején tanítani kezdenek Iváncsán, Pusztazámoron, Ve­lencén, január közepén Velence-Újtelepen és Sukorón, január vé­gén Etyeken. Sukoró február első hetében, Etyek és Velence feb­ruár közepén és végén is tanít. 27 Az alcsúti rk. iskola tanítója hó­napokkal később a májusi iskolakezdésről jelentést téve a tanfel­ügyelőnek megjegyzi: „A tanítást az oroszok ittléte alatt is foly­tattam 19 napig." 28 A tanítók jelentései ezt a helytállást egy-egy mondatban említik csupán, elismerést sem várnak, természetes­nék látják. 1945. március 1-én keltezi Debrecenben a közoktatásügyi mi­niszter az 1944—45. iskolai év szabályozásáról szóló rendeletének 56. 002—1945. V.K.M. sz. utasítását. Míg a rendeletben a „mit kell tennünk" fogalmazódik meg határozottan, az utasítás a „hogyan" útjait próbálja körvonalazni. Az azonos típusú iskolákkal kapcsolatban a rendelet előírja, hogyha valamennyi megnyitására nincs mód, átmenetileg összevo­nandók. Intézkedik arról is, hogy a tanítás anyagát tervszerűen meg kell rövidíteni. „Csák a továbbépítés szempontjából elenged­hetetlenül fontos és a gyakorlati életben nélkülözhetetlen ismere­teket kell minden körülmények között átadni."... A legfontosabb nevelési célkitűzést is meghatározza a rendelet: „Az 1944—45. is­kolai év feladata minden iskola számára a világnézeti áthangolás demokratikus szellemben." 29 A miniszter tudja, hogy mindaz, amit előír, nem is olyan egy­szerű. Nem véletlenül kerül a keltezés alá a mondat: „Ez a ren­delet a kihirdetés napján lép hatályba." A rendeletet és az utasí­tást csak április végén kapja kézhez megyénk tanfelügyelője. Mint a rendkívüli idők nélkülözhetetlen követelményét, írja elő az utasítás a nevelői önállóság, kezdeményező készség, rugal­masság fontosságát. „A rendkívüli viszonyok... a postaforgalomban mutatkozó nehézségek megkövetelik azt, hogy az iskolák igazgatói ne várják mindig felettes hatóságaik vagy éppen a közoktatásügyi minisztérium rendelkezéseit... Akkor amikor a központi tanügyi igazgatás gépezete nem működhetik zavartalanul, csakis az igazga­tók, tanárok, tanítók lendületes, önálló s egyben a korszerűség

Next

/
Thumbnails
Contents