A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

lek biztosításának gondjaival birkózott, alapítói felcsillantották a mezőgazdaság felvirágoztatásának perspektíváit.

81 Az ipari termelés regenerálódását mutatja, hogy a Weisz és Tull Bőrgyárban augusztus közepén elérték a békebeli termelési értéket. A gyár munkájában kézzelfoghatóan jutott kifejezésre a Kommunista Párt kezdeményező szerepe, mert a termelés normalizálásában az aktív kommunista pártszervezet és a kommunista többségű üzemi bizottság döntő részt vállalt. Hosszú időn át itt működött a legerősebb ipari jellegű kommunista alapszervezet.

85 A megyei lap felhívást tett közzé az újjáépítés feladatait és lehetőségeit felderítő és segítő cikkek megírására.

86 Az újjáépítés munkájában derekasan helyt állt a székesfehérvári helyőrség katonasága. A 17-es honvéd gyalogezred állománya 65 000 munkaórát fordított a helyreállításra.

87 Kezdeményezések történtek a szellemi élet megújítására, a kulturális élet újjáépítésére, is. Augusztus elején nagy érdeklődés kísérte a munkáspártok és a pedagógus szakszervezet gondozásában meginduló szabadegyetem előadásait. A bevezető előadást, amely a demokrácia elvi és politikai kérdéseivel foglalkozott, a Kommunista Párt városi titkára, Rudas István tartotta.

88 A pártök propagandamunkája elsősorban a fegyelmezett, áldozatkész munkát, az újjáépítés feladatainak helyes értelmezését és jelentőségét, és gazdasági és politikai jelentőségének megmagyarázását oéluzta. A munkáspártok és megyei lapjuk harcot hirdetett az anarchisztikus, szabados jelenségek ellen. „Az újjáépítés megvalósítása a legdemokratikusabb politika", — írta augusztus 12-i számában a „Fejér megyei Hírlap." A gazdasági, politikai helyzet támasztotta elméleti kérdéseket általában helyesen válaszolták meg 1945 nyarán a munkáspártok. A sajtóban rendszeresen foglalkoztak ilyen kérdésekkel, ismertették és elemezték az új helyzet jelenségeit, a demokratikus átalakulás során kialakuló és a közvéleménybe behatoló új fogalmakat; népszerűsítették a Szovjetunió történetét, a szocialista társadalom vívmányait. Az alapjában helyes, a demokratikus közvéleményt jól tájékoztató írások azonban esetedként túllépték a történelmi helyzet objektíve érett és taktikailag is helyes határait. A propaganda előreszaladásának érzékeltetésére idézzük a „Fehérvári Hírek" egyik számának megállapítását: „meg kell magyaráznunk Fejér megye minden dolgozójának, hogy a demokrácián túl, igenis a szocializmus, Magyarország legteljesebb szocializálása a végcél.'"

19 Nyilvánvaló, hogy e gondolat befogadására a megye lakosságának nagy része nem volt alkalmas, az ehhez hasonló jószándékú megnyilatkozások egyelőre inkább eltávolítottak egyes rétegeket a megyében a munkáspártok politikájától. 3. Gazdasági helyzet és politikai viszonyok 1945 őszén. A politikai harc éleződése, a választási harc és a választások eredményei. Az őszi hónapokban 400 ezer hold föld várt szántásra a megyében, benne a tavaszon műveletlenül maradt 160 ezer hold ugar is. Az állatállomány továbbra is kicsi volt, a háborús pusztulások és