A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

megyei titkárnak — visszahívását a törvényhatósági bizottságból, és eltiltását mindenféle, a vármegyével kapcsolatos tevékenységtől.

77 Levelükben szószegéssel vádolták a pártnak a bizottságban dolgozó tagjait. Mindez már a választási harc előszele volt. A kisgazdák fellépése kiélezte a politikai harcot, és a baloldali pártok még szorosabb együttműködését indokolta. Azok a történtek ellenére sem mondtak le egyelőre a Kisgazda Párttal való együttműködésről, viszont fokozták harcukat a párt jobboldali vezetői, képviselői ellen. A nyári hónapokban tehát kirajzolódtak a gazdasági építőmunka és a politikai harc főbb szférái, feladatai. Az aratás, betakarítás elvégzése és az őszi munkák előkészítése a megyei politikai szervezeteket és állami szerveket nagy erőpróba elé állították. A gazdasági munkát kiélezett politikai légkörben kellett megszervezni, irányítani és elvégezni. A mezőgazdaság teendőit továbbra is gátolta a szükséges igaerő és a munkagépek működéséhez szükséges üzemanyag hiánya. Az igásállathiány leküzdéséhez a szovjet hadsereg nyújtott segítséget. A móri járásban pl. 300 lovat biztosított a betakarításhoz. Több községben, a kommunista pártszervezetek vezetői gondoskodtak a traktorok munkájához nélkülözhetetlen üzemanyag beszerzéséről. A kommunista alispán ismételten beszerző körútra indult a főhatóságokhoz és a szomszédos megyékbe.

78 Az aratási munkában résztvettek munkások és vasutasok is. A nyári mezőgazdasági munkák eredményes elvégzése alapos politikai meggyőzést is igényelt. A parasztságban tudatosítani kellett, hogy a földreform végérvényesen lezárult, és ezt a tudatot határozott, hatékony intézkedéseikkel kellett erősíteni. Ezért kezdték meg éppen nyáron, az aratás idején, a birtoklevelek átadását. A mezőgazdasági munkák irányítására megerősítették a helyi termelési bizottságokat, a földreform-munkálatok meggyorsítása és befejezése érdekében pedig megkezdték a földigénylő bizottságok átalakítását földműves bizottságokká.

79 A földreform elhúzódása komoly politikai nehézségeket támasztott. A földhözjuttatottak végleges birtokba helyezésének elmaradása csökkentette a parasztság munkakedvét is. Emiatt sok bírálat érte a helyi földigénylő bizottságokat és a megyei földbirtokrendező tanácsot.

80 Egyes községekben növelte a politikai feszültséget a telepítések rendezetlensége és a svábság bizonytalan helyzete. Az ezzel kapcsolatos hangulatkeltés különösen a móri járásban okozott zavarokat. A földhözjuttatottak termelőeszközök nélkül voltak, ugyanakkor egyes sváb gazdák a kitelepített volksbundisták felszereléseivel kereskedtek.

81 A termelőmunka előtt tornyosuló akadályok ugyan kedvezőtlenül hatottak a politikai hangulatra, az események irányítása mégis azok kezében volt, akik a nehézségek leküzdésére buzdítottak, és abban példát is mutattak. A politikai és társadalmi megújulás egyik eseménye volt a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság