A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

demokrata pártállású fiatalság jelentős része is a MADISZ szervezeteiben tevékenykedett. A Szociáldemokrata Párt számottevő erőt csak a megyeszékhelyen képviselt.

50 A két munkáspárt közötti politikai küzdelemben ezt a szervezeti fölényét elsősorban hagyományainak, politikai gyökereinek köszönhette. Elősegítette a szervezeti fölény kialakulását — amely a későbbi események tanulsága szerint átmenetinek bizonyult — a város szociális szerkezetének egyoldalúsága, a nagyüzemi munkásság hiánya és a középrétegek túlsúlya a város társadalmában. Székesfehérvári tagságának nagyobb részét a város üzemeiben és a kommunális apparátusban dolgozó munkások, a tisztviselők, valamint a kisiparosok, kiskereskedők, és ezek alkalmazottai alkották. Szinte teljesen távol tartotta magát a párttól a parasztság; szeptember 1-i kimutatásuk szerint mindössze 7 paraszt tagja volt Székesfehérvárott. A gazdaságilag stabilabb és tulajdonosi szemléletében megingathatatlanul erős székesfehérvári gazdatársadalom egyelőre szigorúan távol tartotta magát a munkáspártoktól, számukra a Szociáldemokrata Párt is túlságosan radikálisnak, forradalminak tünt. A párt számarányánál és tekintélyénél fogva megszerezte a legfontosabb megyei és városi vezető pozíciókat, a főispáni, polgármesteri, helyettes polgármesteri tisztséget, és más pozíciókat. A Kommunista Párt természetesen támogatta a város és megye szociáldemokrata vezetőit, a Szociáldemokrata Párt székesfehérvári és Fejér megyei szervezete 1945 nyarán szorosan együttműködött a Kommunista Párttal, viszonyukat az akcióegység jellemezte. A SZDP az adott körülmények között a munkásosztály politikáját közvetítette a középrétegekhez. A napi feladatok megközelítésének és végrehajtásának módozataiban — néhány kérdés, pl. a szakszervezetek feladatainak és jellegének értelmezése, a városfejlesztés stb. kivételével — csak árnyalati különbségek voltak a két párt között, együttműködésük szükségszerűségét aláhúzta a Kisgazda Pártban tömörülő helyi reakció és a klérus szerepe. A szakszervezetekben domináns szerepet töltött be a párt. A szakszervezeti tagok többsége a párthoz tartozott, a párt tartotta kezében vezetésüket is. Amikor az őszi hónapokban a Kommunista Párt befolyásának növelésére törekedett az üzemekben és a szakszervezetekben, amikor kiéleződött a szakszervezetekben a harc a hegemóniáért a két munkáspárt között, és a közigazgatási funkciókért folyó verseny, a két munkáspárt között gyakoribbá váltak a súrlódások, nézeteltérések. A székesfehérvári pártszervezet május 22-én új vezetőséget választott. A pártszervezet élére Mikó István helyettes polgármestert, a párt országgyűlési képviselőjét állították.

51 A rendszeresen megtartott és politikai-mozgalmi kérdéseket tárgyaló pártnapok közül kiemelkedett a május 29-én tartott összejövetel, amelyen először jelent meg a székesfehérvári szociáldemokraták előtt ifjúkori politikai tevékenységének szinterén újra Horváth János, a Tanácsköztársaság megyei kormánybiztosa és tanácselnöke, továbbá Pápai