A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

egyetértésben dolgoztak. Később a pártok között harmonikusan induló_ együttműködést a képviselőtestületek kialakítása és a reakciós közigazgatási vezetők eltávolítása, a községi vezető pozíciókért folyó harc során az osztályharc differenciáltabb — árnyaltabb formái váltották fel, és az eltérő érdekek gyakran heves összeütközésekhez vezettek. A Magyar Kommunista Párt első országos értekezletét 1945. május 20—21-én rendezték Budapesten. A székesfehérvári és megyei kommunista pártszervezeteket a pünkösdi konferencián Szirbik Ferenc képviselte. Az országos tanácskozás határozatait megyei konferencián ismertették,

35 majd feldolgozták a helyi pártmunkában és a politikai harcban való alkalmazásra. E tanácskozáson az alapszervezeteknek mintegy 200 képviselője vett részt, köztük teljes számban a székesfehérvári vezetőség tagjai. A párt központi vezetőségét Köböl József képviselte, aki egyben a tanácskozás referátumát is előadta. A tanácskozáson, — amely a kommunisták első jelentősebb szervezeti és politikai megmozdulása volt a megye történetében —, 21 hozzászólás hangzott el, teljes összhangban az országos konferencia határozataival és szellemével. A megyei tanácskozás a korábbiakhoz hasonlóan, főleg az újjáépítésnek, a közigazgatás demokratizálásának, a termelőmunka megszervezésének kérdéseivel foglalkozott. A pártszervezetek figyelmét a fentiek mellett a népi bizottságokra, különösen pedig az ezidőben szervezés alatt álló termelési bizottságokra és a földműves szervezetekre hívták fel. Hangot kaptak a vitában a pártmunka fejlesztésének feladatai, a káros vezetési és politikai módszerek elleni harc is.

36 A konferenciát követő időszakban a megyei pártszervezetek munkájában testet öltött az országos konferencián kialakított 4

s megerősített politika. Ez politikai tekintetben a demokratikus erŐK fokozottabb együttműködését, a munkásegység erősítését igényelte, megyénkben különös tekintettel a Szociáldemokrata Párt létszámbeli fölényére. A párton belül előtérbe kellett állítani a torzítások és a szubjektív hibák elleni fellépést, a párt szervezeti erejének és tömegbefolyásának növelésére irányuló szervező- és propagandamunkát. Gazdasági téren az újjáépítés és a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés foglalkoztatta a pártszervezeteket. A megyei vezető szerv, a „Megyei Titkárság" június 1-én kezdett munkához. A szűkebb apparátus csak a párt főbb munkaterületeit tudta áttekinteni és kézben tartani. Ideje és egyéb lehetőségei sem engedték meg. hogy érdemben foglalkozzon a vidéki szervezetekkel, melyekkel az igen gyakran cserélődő járási és járáson belül körzeti titkárok, falura látogató kommunistapárti állami funkcionáriusok, és a patronáló fővárosi pártszervezetek küldöttei révén tartott kapcsolatot.

37 A párt irányító szerveinek vezetési színvonala a nehézségek ellenére is sokat fejlődött. Ennek megnyilvánulásai 1945. nyarán a szervezési feladatok árnyaltabb megközelítése, a pártmunka súlyponti területeinek kiválasztása, a propaganda hatékonyabb módszereinek kialakítása voltak. A megyei titkárság a Szociáldemok-