A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben

(BMW), Hurth gyár, Allach (építkezés szempont), Eisenach (BMW), Berlin, majd ketten Nekolny igazgatóval Lipcsébe mentünk, hol a Meyer öntödében a speciális motorhengerek öntését tanulmányoz­tuk, célunk volt hasonló öntöde felállítása. 1943. III. 22-én indult el a második tanulmányi utazás éspedig első nap Leipzig: Köllmann Werke II. 23-án G. E. Reinhardt és Köllmann Werke I. Közben Székesfehérváron a gyárépületünk építkezése elég in­tenzíven haladt, úgy hogy a már érkező szerszámgépeinket 1943. szeptemberében a nagy műhelycsarnok északi fedett részén tárol­hattuk. A nagy műhelycsarnok 170 m hosszú és 80 m széles, vagyis 13 600 m 2 alapterületnek lett tervezve. Hozzácsatlakozva 150 m hosszú rajziroda és műhely irodaszárny, majd igazgatósági épület, kazánház, garage és népjóléti épület, azaz kultúrház. Az építkezés lendülete 1943 novemberétől csökkenni kezdett, sőt egy­időre megakadt, ugyanis egy cca 600 m 2 alapterület elkészülte után mind erősebbein érezhetők voltak a háború okozta nehézségek, fő­leg anyag és munkáshiány miatt, úgy, hogy kénytelenek voltunk a már nagyjában elkészült 600 m 2 alapterületű részt 1944. II. 22-én fallal lezárni és igyekeztünk ezt a részt fűteni, gépeket pedig, amik idáig megérkeztek, ezen a területen felállítani. Az elzárt részen a meglehetősen hiányosan érkező produktív nyersanyagokból III. 6­án megkezdtük a motorkerékpár próbagyártását és a szükséges elő­készítő munkákat. A nagyon rossz lakásviszonyok, élelmezési ne­hézségek, hiányos és igen kevés anyag, türelmetlen, dolgozni nem akaró elégedetlen murikások igen megnehezítették a munka el­indítását; úgy hogy látni való volt, hogy az első motorkerékpár el­készülte legjobb esetben csak az 1945 év második felében lesz le­hetséges. A nyersanyag szállítása úgy a gyártáshoz, mint az épít­kezéshez áprilistól kezdve még vontatottabban ment, nem lévén wagon, teherautó kellő számban, az építési anyagkiutalás körül pedig valósággal fékezés állt be minden vonalon. Ilyen körülmé­nyek között 1944. április 27-én tartotta meg Massányi ezredes a késést kivizsgáló konferenciát, mely megállapítást nyert, hogy a még le nem szállított szerszámgépek, reménytelen kész motorkerék­pár alkatrészek, (miket Németországtól rendeltünk és egy darabot sem kaptunk még belőlük) nagy munkáshiány, készülék, szerszám és idomszerhiány, katasztrofális végzetet ígért az egész motorke­rékpár rendelés perfectuálásában. Ehhez hozzájárult, hogy az 1944. III. 19-én bekövetkezett német megszállás miatt élelmezési és lakás­viszonyok Fehérváron rosszabbodtak és előre látható volt, hogy a megszállás miatt légitámadásra kell számítanunk. Április 3-án meg­indultak a légitámadások és ettől kezdve a hosszú légiriadók alatt szünetelt a munka. Elfogadható légó pince építésére nem kaptunk anyagot és így kénytelenek voltunk elnézni, hogy munkásaink, mi­helyt a szirénák megszólaltak, elszéledjenek a gyártól elég messze lévő védettebb területekre. így az eddigi hiányos munka is 50 %-ra, sőt sok esetben 30 0 o-ra csökkent. A munkakedv erős csökkenésé­hez hozzájárult még az ápr. 13-i Győr bombázása, hol a sorozatos

Next

/
Thumbnails
Contents