A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

„A magyar kormány és a magyar vezérkar úgy látszik, el­határozta, hogy kihasználja a honvédség magyar főváros elleri támadásban való részvételének kedvező pszichológiai hatását. Er­ről beszél a vezérkari főnök 23,35-kor a Balek seregcsoport ve­zérkari főnökével. Magyar részről javasolták, hogy a 2. magyar páncéloshadosztály, a 23. magyar gyaloghadosztály és az 1. ma­gyar huszárhadosztály törzséből, egyenként ezred erejű részek­kel és tüzérséggel, túlnyomóan önkéntesekből összeállítva, hozza­nak létre támadó csoportokat, melyek csatlakoznak a Budapest elleni támadáshoz. A magyar csapatok szemlélője, Kovács tábor­nok, holnap akarja megbeszélni az alkalmazási lehetőségeket a Balek seregcsoporttal. 117 Január 4-én az északnyugat felől támadó németek több he­lyen is elérik Fejér megyét. A Breith hadtestcsoport egyik pán­céloscsoportja Tarján irányából eléri a vasúti- és útkeresztező­dést, épp a megye határán. Tovább keletre a Wiking megerősített felderítőosztálya eléri a Bicskétől 5 km-re nyugatra fekvő falu északi szélét, itt azonban erős harckocsielhárító reteszállásba üt­közik. A hadosztály Hans Dorr SS-Obersturmbannführer vezette Germania ezrede egy Mánytól északnyugatra fekvő falut foglal el. A helységtől délkeletre és délnyugatra szintén erős páncéltö­rőágyú-reteszállás. 118 Ezekkel a német sikerekkel szemben a III. hadtest továbbra is sikertelenül kísérletezik Alsógallánál. Miután az előző napon az északról és északnyugatról indított támadás kudarccal végződött, most kiderült, hogy keletről sem lehet betörni a szovjet páncéltö­rők állásaiba. A Pape csoport Fejér megye határán — mint em­lítettük — eléri ugyan a vasúti átjárót, de hídrobbantások és egyéb zárak miatt nem jut tovább. A nap folyamán v. Grolman három alkalommal is beszél Gaedckével a támadás folytatásáról. A feladatokat a hadműveleti napló 7 pontban rögzíti: 1. A Duna északi oldaláról közeledő 6. páncéloshadosztályt azonnal alárendelik a Breith hadtestcsoportnak azzal a fel­adattal, hogy Alsógallánál átkaroló támadással tegye sza­baddá az utat. 2. Az 5. Wiking SS-páncéloshadosztály Bicskén át Marton­vásár irányába támad. 3. A 3. Totenkopf SS-páncéloshadosztály elfoglalja Zsámbé­kot, előretör Tárnokig és Érdig, és részeivel birtokba veszi a budaőrsi repülőteret, hogy azonnal biztosítsa Budapest ellátását. 4. A 96. gyaloghadosztály és a 711. gyaloghadosztály a Pilis­vörösváron át vezető út mentén támad Budapest északnyu­gati része irányába. A 711. gyaloghadosztály a 96. gyalog­hadosztály mellett balra indul és egy harccsoporttal elfog­lalja Esztergomot. 5. A 4. lovasdandár a rendelkezésre bocsátott magyar önkén­tes egységek és a balatoni arcvonalból kivont 25. magyar gyaloghadosztály részeinek erői révén szabaddá válik. A dandár az 1. és a 23. páncéloshadosztály részeivel, különö-

Next

/
Thumbnails
Contents