A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben

vissza, könyvelői megszöktek, hátrahagyva fedezetlenül általuk elrendelt és végrehajtott februári és márciusi termelés béreit és működésükkel kapcsolatos egyéb kiadásokat, melyek nélkül az üzem minden adósság nélkül vészelte volna át a nehéz időket. így fedezetlenül maradt a februári bérekből kb. 13 000 P, és a márciusi kb. 60 000 P. teljes bér, nemkülönben dec. hó óta be nem fizetett, de félretett OT1 járulék, adók, stb., melyeket intézkedésükre a februári bérek részbeni fedezésére vettek igénybe szabályellenesen. Ezzel szemben követelésként áll fenn február és március hóban szállított összesen 620 vagon szén, mely azonban valószínűleg nem lesz behajtható teljes egészében. Az orosz haderő előnyomulásával bányavasúti pályánk hosszú szakaszokon már másodízben súlyos sérüléseket szenvedett, bodajki falazott nagy hidunkat felrobbantották, üzemi telefonunkat úgyszólván teljesen még a németek megsemmisítették. Mozdonyaink és kocsijaink azonban épek maradtak. Teljesen megsemmisült bodajki irodaberendezésünk és ottani irattárunk, az épület erősen megsérült. Az üzemnél egy bombatámadás során csak az irodaépület és az igazgatói lakás sérült meg lényegtelenül. Ügyszólván azonban teljesen megsemmisült üzemi irattárunk és bútorberendezésünk egy része, raktárunkból főképen szerszámok és kis élelmiszerkészlet tünt el a fosztogatás időszaka alatt. Legérzékenyebb veszteség üzemi pénztárunk belégjei nagy részének elégetése a többi iratokkal együtt. Február hó végén ellenőrzött elszámolás alkalmával az teljesen rendben levőnek találtatott. Ennek összeállítása most emlékezet után, tekintettel arra, hogy 6—7 hónap kiadásairól van szó, hosszabb időt vesz igénybe. A lényeg, vagyis a termelőüzem és erőtelep azonban teljesen intakt és sértetlen, a vasúti pálya rendbehozatala befejezést nyert úgy, hogy a termelés felvételének és folytatásának e vonatkozásban már akadálya nincs. Nagy nehézség lesz a munkásrend és fegyelem helyreállítása különös tekintettel a földosztásra, azért ez hosszabb időt fog igénybe venni. Jószerencsét! Tusnády Ferenc Kétoldalas géppel írt eredeti tisztázat, Tusnády Ferenc bányaigazgató sajátkezű aláírásával. Országos Levéltár Z 309—2—11. A Balinka község határához tartozó Kisgyón pusztán 1922-ben indult meg a szénbányászat. A Kisgyóni-Bákonyvidéki Egyesült Kőszénbánya Rt. 1934-ben alakult a Bakony vidéki Kőszénbánya Rt. és a Kisgyóni Kőszenbánya Rt fúziójából. A vállalat az újpesti Wolfner bőrgyáros család tulajdonában volt. A bánya 1944-ben 650 munkást foglalkoztatott. Budapest, 1945. június 29. A Pusztavámi Szénbánya Rt. igazgatóságánál: jelentése a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületéhez bányaüzemének háborús kárairól, termelési terveiről és nehézségeiről.