A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

patkóvas, fűrészlap, cséplőgépalkatrészek, stb. szerepeltek. A vámpusztaiak az akciót azonnal lebonyolítani kívánták, és azt is felajánlották, hogy a terményt a simontornyai vasútállomásra elszállítják. A Perkáta—mélyvölgyi szövetkezet 20 q tengerit, 5 q búzát, 5 q babot, valamint 1000 tojást ajánlott fel, és cserébe cséplőgépalkatrészeket, rézgálicot, sót, petróleumot, sőt sertésvész elleni oltóanyagot kértek. Ezeket a terményeket az új gazdákból álló szövetkezet ajánlotta fel. Ez a tény is mutatja, hogy voltak egyes puszták, ahol a mezőgazdasági termelésnek az akadálya még 1945. őszén is a felszerelés hiánya volt. A szövetkezetnek 30 tagja volt, és bár a beszolgáltatás és egyéb terhek annyira igénybe vették a gazdák terményeit ,hogy saját ellátásukra alig maradt, mégis a termelés folyamatosságának biztosítása miatt a fenti terményeket kénytelenek voltak maguktól és családjuktól megvonni. Az alsócikolaiak 16 q lisztet adtak a Hoffer-Schranz gyár üzemi bizottságának, akik ennek fejében a termelőszövetkezet traktorához üzemanyagot s más gépi alkatrészeket szereztek be. A legtöbb szövetkezet nem is tudott részt venni a termények és a mezőgazdasági ipari cikkek cseréjében. Martonvásár 1946 tavaszán érdeklődik, hogy a csereakció a nyárig fennáll-e, mivel a jelenlegi helyzetben a gazdák nem képesek élelmiszert juttatni az ipari üzemeknek. Hasonló értelemben nyilatkozott Etyek is, és megjegyzi, hogy semmiféle olyan cikkel nem rendelkezik, amelyet cserére fel tudnának ajánlani.

290 A paraszti lakosság helyzete a stabilizáció utáni hónapokban még mindig stagnált, s ez kihatással volt a szövetkezeti életre is. A mezőgazdasági termények olcsók voltak, az ipari áruk pedig mértéktelenül drágák. A gépek s az üzemanyag beszerzése vagyonokat emésztett volna fel, így a szövetkezetek meg sem kíséreltéK azok vásárlását. Az egyéni gazdák pedig még gondolni sem mertek arra, hogy hiányzó, vagy éppen gyenge igaerejüket gépekkel cseréljék fel. A Közjóléti Szövetkezet állatjuttatási akciót szervezett. Az állatokat terményért kapták cserébe a gazdák, azonban egy-egy állat után is két évig fizették a megállapított mennyiséget.

291 Volt olyan szövetkezet, amelyik a nyári gabonacséplésnél keresett gépi részmennyiséget még inflációs pénzért eladta. Néhány hét múlva keserűen panaszkodtak, hogy 12 vagon gabonájuk veszett el ezzel.

292 1946 őszén valóban komoly aggodalomra okot adó paraszti gondok jelentkeztek. Kaptunk földet, de mivel szántsunk — foglalta össze az újgazdák általános panaszait az egyik megyei törvényhatósági bizottsági tag a közgyűlésen. Ennek hangot adott a sajtó is.

223 A megye vezetői hasonló hangnemben nyilatkoztak. A terhek enyhítéséről pedig ekkor szó sem lehetett. A beszolgáltatási terhekről is nagyon rosszallólag vélekedtek. Nem értették meg. de a hatóságok sem magyarázták meg nekik, hogy a beszolgáltatás az újjáépítés egyik záloga. A mezőgazdasági lakosság csak azt látta, hogy a termények nagy részét a kötelező beszolgáltatáson felül is ingyenesen veszik igénybe. Azt kívánták, hogy legalább állami adóban számolják fel ezeket a terheket. Végül olyan jelenségek is felléptek, amelyek ténylegesen mutatták, hogy a parasztok zsebében a leg-