A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
birtokrendező Tanács géphez juttatja. Egy traktor vagy gőzeke juttatása nyilván sokat jelentett volna. Ilyen helység volt Vértesboglár, amelynek a Földbirtokrendező Tanács egy traktort át is adott. Erre igen nagy szükségük volt, mivel a gazdáknak igavonó állatuk ebben a helységben sem maradt. 25 ' 3 A szövetkezetek és társulások egyre nagyobb súllyal jelentkeznek a megyei Földbirtokrendező Tanácsnál, hogy az uradalmak felszerelését ne adják át magánosoknak, hanem a köz érdekét szolgáló szövetkezetek kapják meg azokat. így jutott a Magyar Általános Kőszénbánya RT malmához a hippoliti társulás, és a pusztaegresi szövetkezet is a sok utánjárásnak köszönhette, hogy az uradalom valamennyi felszerelésének birtokába jutott. Előszálláson pedig az intézői lakást kapta meg a földmunkásszövetkezet. A földmunkásszövetkezetek azokon a vidékeken alakultak meg, ahol igen sok volt a napszámos. Ezek a földreform során juttatott ingatlanokon megkezdték a munkát, de nem sok eredménnyel dolgoztak. A mezőgazdasági proletárok mégis ezekben a földmunkásszövetkezetekben látták a jövőjük útját. Tordason, ahol 120 újgazda volt, és csak 420 hold föld került felosztásra, a szövetkezés életkérdés lett. Elsőnek itt is gépi társulás keletkezett, hiszen az egész faluban mindössze 15 pár erősen leromlott állapotú ló maradt. Ezekkel a határt megművelni lehetetlen lett volna. A gépi társulás azonban traktorokat, ekéket és vetőgépeket adott a gazdáknak. Tárnokon a gépi -társulatnak 4 traktor, 6 cséplőgép, 9 vetőgép volt a tulajdonában 1945 tavaszán. 254 Ezeknek a kollektív összefogásoknak hamarosan meg is mutatkoztak az eredményei. A társulások kijavították a gépeket, s ha kellett, a községi termelési bizottságokkal, mint néphatalmi szervekkel is együttműködtek az eredményes munka érdekében. Május végére 320 traktor állott üzemképes állapotban, amelyek a csekély igaerővel együtt egy hónap leforgása alatt, július elejéig 248 ezer hold földet műveltek meg. Parlagon maradt viszont a szántóföldi területek 35 százaléka. Ez igen nagy veszteséget jelentett, hiszen 182 ezer holdat tett ki. Tulajdonképpen megművelne tétlen föld a megyében csak 22 ezer hold aknásított, vagy aknagyanús terület maradt. 255 A mezőgazdasági termelés folytatását akadályozta az üzemanyaghiány is, amely június végén lépett fel. Ekkor már takarékoskodni ok kellett a hajtóanyaggal, mert egy részét a malmoknak juttatták, más részét viszont a csépiési munkákra tartalékolták. 256 A megműveletlen területek zöme azokban a falvakban volt, amelyekben vagy nem tudtak gépi társulásokat létrehozni, vagy éppenséggel gyenge gépi állománnyal rendelkeztek. Sikerült azonban az aknásított területek kivételével megművelni a szántóföldeket azokon a pusztákon, ahol a cselédség 1945 tavaszán a társas gazdálkodást választotta. 257 A parasztság visszahúzó erői a Hangyában tömörültek. A birtokos parasztság 1945 nyarán a korábbi Hangya szövetkezeteket élesztette fel. Vezetőik jórészt a régi rendszer embereiből kerültek
